Kihívás elé néz a HR: új jogszabály a kiküldetésre

A rendelettel az alapvető szabályok nem változnak, így például a rendelet hatálya alá tartozó személyeket bármely tagállam jogszabályai szerint ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az adott tagállam állampolgárait. Alapvető szabályként megmarad az is, hogy a járulékokat abban az országban kell megfizetni, ahol a munkavégzés történik.

Fontos változás, hogy az új szabályozás kizárja a kettős járulékfizetést, vagyis a járulékfizetés abban az államban történik, amelyikben a magánszemély munkaviszonnyal rendelkezik. A korábbi szabályok értelmében azok a magánszemélyek, akik az egyik országban munkavállalók, a másik országban pedig önfoglalkoztatók voltak, általában mindkét államban járulékot fizettek.

Változik továbbá a kiküldetések esetén alkalmazandó jogszabály: az új szabályozás szerint a kiküldetésben lévő munkavállalók a kiküldetés kezdetétől számított 24 hónapon keresztül kötelezően a kiküldő államban maradnak biztosítottak, amihez kizárólagosan a kiküldő ország illetékes hatóságának a hozzájárulása szükséges. A jelenlegi szabályok szerint a kiküldött legfeljebb egy évig tartozhat a kiküldő ország társadalombiztosítási jogszabályainak hatálya alá, amely további egy évre meghosszabbítható.

A kiküldött azonban csak akkor maradhat a lakóhelye szerinti állam társadalombiztosítási jogszabályainak a hatálya alatt, ha tevékenységének lényeges részét ebben az államban folytatja, például munkaidejének legalább 25 százalékát ebben az államban tölti.

A változások nyomán a vállalatok humánpolitikai szakembereinek figyelmet kell fordítaniuk a kiküldetési szabályzatok és a külföldi foglalkoztatással kapcsolatban kialakított álláspontjuk felülvizsgálatára, valamint a koordinációs szabályok alkalmazását igénylő vállalati eljárások áttekintésére, és szükség szerinti módosítására is - idézi a közlemény Veszprémi Istvánt, a Deloitte Zrt. adótanácsadási üzletágának partnerét.

Az Európai Unión belül mozgó munkavállalók szociális biztonságának újraszabályozását, valamint a szabályrendszer egyszerűsítését az utóbbi években az új tagállamok csatlakozásával egyidejűleg bekövetkezett munkaerő-piaci átalakulás, és a fokozott migráció tette szükségessé - emlékeztet a Deloitte.