Kiknek jár a nyugdíj előtti álláskeresési segély és mekkora az összege?

Dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztője a legújabb hírlevelében a nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) összegéről írt.

Mint írja, azok a hölgyek, akik bármely oknál fogva nem igényelhetik a Nők40-et, a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtti öt évben - ha nem lenne munkájuk -  nyugdíj előtti álláskeresési segélyt igényelhetnek, ha teljesítik annak feltételeit.
Nyugdíj előtti álláskeresési segély annak az álláskeresőnek állapítható meg, aki a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) követklező rendelkezéseinek megfelel:

• 30. § (1) Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha
•  
• a) munkát akart vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tudott megfelelő munkahelyet felajánlani,
•  
• b) a kérelem benyújtásának időpontjában
•  
• ba) az álláskeresőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és
•  
• bb) az álláskereső a megelőző három éven belül összesen legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült, és
•  
• c) a b) pontban foglalt feltételeken túl az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot, és
•  
• ca) az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy
•  
• cb) a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv – keresőtevékenység miatt – megszüntette.
•  
• d) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel (ez minimum 15 év szolgálati idő megszerzését jelenti), és
•  
• e) korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.

Azok, akik a nyes iránti kérelem benyújtása előtti 3 évet megelőzően (például a legkorábbi, 60 éves életkorban benyújtható igénylés esetén az 57 éves életkoruk betöltése előtt) kimerítették az álláskeresési járadékra való jogosultságukat és azóta sem tudtak olyan keresőtevékenységet folytatni, amely a megszűnése esetén álláskeresési járadékra jogosítaná őket a nyes iránti kérelem benyújtását megelőző kritikus 3 évben, nem igényelhetnek nyes-t. (Az ápolási díj a jogosultság megszűnését követően például nem jogosít álláskeresési járadékra.) – írja a szakértő.

Mint Farkas András írja, a szabály szerint a 2022. december 31-éig hatályos korábbi feltétel szerint nem a kérelem benyújtása előtti 3 évben, hanem a benyújtás előtt bármikor kellett teljesülnie annak a feltételnek, hogy a nyes-t kérelmező személy legalább 45 napig álláskeresési segélyben részesüljön. A szigorítás legfőbb oka feltehetően az volt, hogy a jogalkotó be akarta zárni a nyes növelése iránti lehetőség kiskapuját.

A nyes összege ugyanis a megállapítását követően nem emelkedik (nem nő sem a nyugdíjemelés, sem a minimálbér növekedésének éves mértékével), ezért a korábbi években megállapított nyes a minimálbér gyors növekedésének éveiben relatíve elértéktelenedik.

Például a 2022-ben megállapított nyes az akkor érvényes 200.000 Ft minimálbér 40%-a, 80.000 Ft lehetett a főszabály szerint. Ez az összeg kísérte végig a nyes-ben részesülőt a 65 éves nyugdíjkorhatára betöltéséig.

2023-ban a minimálbér 232.000 Ft volt, a nyes összege 92.800 Ft lett - de csak annak a részére, akinek 2023-ban állapították meg a nyes-t. A 2022-ben megállapított nyes összege nem nőtt 80 ezer forintról 92.800 forintra.

2024-ben a minimálbér 266.800 Ft volt, a nyes összege 106.720 Ft lett - de csak annak a részére, akinek 2024-ben állapították meg a nyes-t. A 2022-ben megállapított nyes összege nem nőtt 80 ezer forintról 106.720 forintra, és a 2023-ban megállapított nyes összege sem nőtt 92.800 forintról 106.720 forintra.

2025-ben a minimálbér 290.800 Ft volt, a nyes összege 116.320 Ft lett - de csak annak a részére, akinek 2025-ben állapították meg a nyes-t. A 2022-ben megállapított nyes összege nem nőtt 80 ezer forintról 116.320 forintra, a 2023-ban megállapított nyes összege nem nőtt 92.800 forintról 116.320 forintra, és 2024-ben megállapított nyes összege sem nőtt 106.720 forintról 116.320 forintra.

2026-ban a minimálbér 322.800 Ft, a nyes összege 129.120 Ft. De csak annak, akinek idén állapítják meg a nyes-t, a korábbi években megállapított nyes összege nem változik.

Ezt próbálták úgy orvosolni egyes érintettek, hogy a korábbi évben megállapított nyes-ről (amelynek összege a főszabály szerint a korábbi évben érvényes minimálbér összegének a 40%-a volt és így is maradt volna a nyes folyósításának teljes tartama alatt) az év végével lemondtak, majd a nyes iránti igényüket a következő év elején újra beadták, így az új nyes megállapításánál már az új megállapítás évében érvényes minimálbér 40% lett a nyes összege.

Farkas András hírlevele szerint ez a kiskapu addig maradhatott nyitva, amíg a 45 napos álláskeresési járadék igénybevétele figyelembe vehetőségének nem volt időkorlátja. E rendelkezés szigorítása azonban 2022. január 1-jétől lényegében bezárta ezt a kiskaput (a legoptimálisabb esetben is csak legfeljebb kétszer alkalmazható a lemondás/új igénylés stratégiája, ha valaki a nyes iránti eredeti kérelem benyújtásának évében részesült álláskeresési járadékban).

A szakértő szerint sokkal méltányosabb lenne, ha az álláskeresési járadék igénybevételére vonatkozó időkorlát miatt a nyes-t is azon ellátások közé sorolnák, amelyek összegét a nyugdíjemelés mértékével kötelező évente emelni, vagy olyan ellátássá tennék, amelynek összege korábbi megállapítás esetén is automatikusan követi a tárgyévi minimálbér összegét.

„A választások után felálló kormánynak ez a módosítás is célszerű feladata lenne” – húzta alá a nyugdíjszakértő.