Kilencezer fiatal diplomás készül az EU-ba -Jó esélyek az informatikában, az egészségügyben és az építőiparban

Várható-e hogy a csatlakozás után sok magyar fiatal diplomás külföldön vállal munkát? Mennyien próbélhatnak az EU-ban szerencsét?

Biztos, hogy a potenciális migránsok tábora elsősorban a szakképzett, idegen nyelveket ismerő, még független munkavállalókból tevődik össze. A KSH legfrissebb - 2004. februárjában közzétett - kiadványának a teljes (15-74 éves) népességre vonatkozó, reprezentatív adatai szerint a felsőfokú végzettségűek 4,3 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy külföldön vállaljon munkát. A migráción gondolkozó felsőfokú végzettségűek közül minden ötödik külföldi munkavállalási szándéka tekinthető megalapozottnak. Ha ez a szándék megvalósul, várhatóan mintegy 9000 felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar állampolgár tesz kísérletet az uniós munkaerő-piacra történő bejutásra, és nagy részük a 30 éven aluli fiatalokból kerül ki.

Nem számítanak arra, hogy ugrásszerűen nő a külföldön munkát vállalók száma?

Nem, két okból sem. Egyrészt hazánk több Uniós tagállammal kétoldalú foglalkoztatási megállapodást kötött. Ezek segítségével a magyar munkavállalók számára könnyebbé vált az Unió néhány tagállamában az elhelyezkedés. A kétoldalú egyezmények keretében történő munkavállalás esetében a könnyítést elsősorban az jelenti, hogy ezekben az esetekben az adott ország nem vizsgálja saját munkaerő-piaci helyzetét, a munkavállalási engedélyt ettől függetlenül, abban az esetben is megadja, ha saját piacán is van megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkaerő. Bár a bilaterális egyezmények kb. 15000 magyar munkavállaló számára biztosítanak munkát - többnyire Németországban és Ausztriában -, a kvóták túlnyomó többségét azonban nem használjuk ki. Ez a fiatalok szempontjából azért érdekes, mert az egyezmények többsége elsősorban gyakornokokra vonatkozik.

Másrészt az Unió munkaerőpiaca a csatlakozás után átmenetileg csak a tagállamok döntésének megfelelő korlátozásokkal nyílik meg. A csatlakozási szerződésben leírtaknak megfelelően a tagállamok korlátozhatják a magyarok munkavállalását, ami többnyire azt jelenti, hogy fenntartják a munkavállalási engedélyre alapuló jelenlegi szabályozást. Ez természetesen nem tiltja meg a külföldi munkavállalást az adott tagállamban, csak bizonyos szigorításokat tartalmaz a közösségi jog által szabályozott szabad munkaerő-áramláshoz képest.

Mennyire pontosak becsléseik?

Komoly becslést nem lehet addig közölni, amíg az Uniós tagállamok nem tisztázzák a munkavállalás pontos feltételeit, ez ugyanis nagyban meghatározza azok körét, akik valóban képesek megfelelni a külföldi munkavállalás adminisztratív követelményeinek.

Milyen szakmákban nyílnak esélyek?

Az mindenesetre már most látható, hogy a magyar munkavállalókra elsősorban speciális szakterületeken (informatika, egészségügy) lehet szükség. Kereslet merülhet fel továbbá az építőiparban (mérnök, szakmunkás) és a vendéglátásban is.

Karácsony Zoltán, 2003. május 3.