Kiss Péter: Az élőmunka terheinek csökkentése cél
A magyarországi kis-és közepes vállalkozások nehéz gazdasági körülmények között működnek, magasak és kiszámíthatatlanok a költségek, a bérekre rakódó magas közteher gátolja a foglalkoztatást, nagy a bürokrácia, és az uniós források sem elég ösztönzőek - fogalmazták meg a vállalkozások képviselői a Magyar Iparszövetség országos közgyűlésén.
Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a közgyűlés előtt úgy fogalmazott: a legnagyobb kihívás jelenleg a gazdaság dinamizálása, továbbá a foglalkoztatás bővítése az aktív korúak körében. Hangsúlyozta: tisztában vannak azzal, hogy a kkv-k jelenléte a munkaerő-piaci stabilitás feltétele, ez a kiindulópontja az aktív munkaerő-piaci politikának.
A reform és a konvergenciaprogram eredményeire építve kell gazdaságpolitikai javaslatokat tenni, nem helyettük - hangsúlyozta.
A miniszter a foglalkoztatást illetően kulcskérdésnek tartotta az élőmunka terheinek csökkentését, elsősorban a kkv szektorban, emellett fontosnak nevezte az alacsony képzettségűek foglalkoztatásának javítását is. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra: illúzió, hogy Magyarország úgy lesz képes egymillió embernek munkát adni, hogy szakképzetté teszi őket. Kétmillió olyan aktív korú ember van, akinek nincs képzettsége és ötven százaléka 50 év feletti - hívta fel a figyelmet.
Ez nem azt jelenti, hogy erről le kell mondani; a szakképzetlen munkaerőt felszívó kezdeményezésekre szükség van - mondta Kiss Péter. Ha százezerrel kevesebben állnak sorba segélyért, az aktív többség terhei csökkennek; a munkaerő-piaci aktivitás növelésének ez a célja.
A társasági adó kulcsának 36-ról 18 százalékra való mérséklése másfélszeresére emelte a bevételt - emlékeztetett. A megfizethető adó kifehérít és szélesíti az adóalapot, ezért is fontos az élőmunka terheinek csökkentése - tette hozzá. Ha átléphetővé válik a bérteher-küszöb, sokan megfontolják majd, hogy inkább adózzanak és nyugodtan aludjanak - jelentette ki a miniszter. Hozzáfűzte ugyanakkor: szinte mindenki azt mondja, amennyivel a járulékbevétel csökken, az a fejlesztések bővülése révén visszanyerhető; a kérdés az, hogy mennyi idő múlva, és milyen mértékű legyen a csökkentés ahhoz, hogy a konvergenciaprogram követelményei még teljesüljenek.
A szociális rendszert úgy kell átalakítani, hogy érdekeltebbé tegyen a munkavállalásban, mint a segélyen élésben, mondják sokan. A miniszter szerint a változtatásokat a segély melletti feketemunkával kellene elkezdeni, mert emiatt most kevesebb segély jut a rászorulóknak és a közös kasszába is kevesebb kerül.
A miniszter elmondta: a szociális juttatásokat igénybe vevők legalább egyharmada nagyon rászorult; mintegy egyharmaduk dolgozna, ha volna munka; mintegy egyharmaduk azért "rokkant". hogy a fekete munka mellett a szociális biztonságot megteremtse. Kiss Péter szerint ezért differenciált megoldások kellenek. A kormány ebben az irányban kíván partnereket találni a kihívások megoldásához, s konkrét javaslatokat vár.
A fejlesztési forrásokat a miniszter szerint úgy kell felhasználni, hogy hozzájáruljanak a gazdaság dinamizálásához, a foglalkoztatás bővüléséhez. Leszögezte: nem lehet mindent egyidejűleg, azonos súllyal támogatni.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke a közgyűlésen felhívta a figyelmet arra, hogy már a bürokrácia okozta költségek 1-2 százalékos csökkentése is növelné a vállalkozások mozgásterét. Hangsúlyozta: az általuk képviselt vállalkozói kör jobb politikai környezetet igényel, mint amiben dolgozik - ennek szükségességével a miniszter egyetértett -, s partnerséget, együttműködést ajánlott olyan megoldások keresésében, amelyek segítik a növekedést, a foglalkoztatást, a bürokrácia visszaszorítását, s biztosítják az egyensúlyt is.
A reform és a konvergenciaprogram eredményeire építve kell gazdaságpolitikai javaslatokat tenni, nem helyettük - hangsúlyozta.
A miniszter a foglalkoztatást illetően kulcskérdésnek tartotta az élőmunka terheinek csökkentését, elsősorban a kkv szektorban, emellett fontosnak nevezte az alacsony képzettségűek foglalkoztatásának javítását is. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra: illúzió, hogy Magyarország úgy lesz képes egymillió embernek munkát adni, hogy szakképzetté teszi őket. Kétmillió olyan aktív korú ember van, akinek nincs képzettsége és ötven százaléka 50 év feletti - hívta fel a figyelmet.
Ez nem azt jelenti, hogy erről le kell mondani; a szakképzetlen munkaerőt felszívó kezdeményezésekre szükség van - mondta Kiss Péter. Ha százezerrel kevesebben állnak sorba segélyért, az aktív többség terhei csökkennek; a munkaerő-piaci aktivitás növelésének ez a célja.
A társasági adó kulcsának 36-ról 18 százalékra való mérséklése másfélszeresére emelte a bevételt - emlékeztetett. A megfizethető adó kifehérít és szélesíti az adóalapot, ezért is fontos az élőmunka terheinek csökkentése - tette hozzá. Ha átléphetővé válik a bérteher-küszöb, sokan megfontolják majd, hogy inkább adózzanak és nyugodtan aludjanak - jelentette ki a miniszter. Hozzáfűzte ugyanakkor: szinte mindenki azt mondja, amennyivel a járulékbevétel csökken, az a fejlesztések bővülése révén visszanyerhető; a kérdés az, hogy mennyi idő múlva, és milyen mértékű legyen a csökkentés ahhoz, hogy a konvergenciaprogram követelményei még teljesüljenek.
A szociális rendszert úgy kell átalakítani, hogy érdekeltebbé tegyen a munkavállalásban, mint a segélyen élésben, mondják sokan. A miniszter szerint a változtatásokat a segély melletti feketemunkával kellene elkezdeni, mert emiatt most kevesebb segély jut a rászorulóknak és a közös kasszába is kevesebb kerül.
A miniszter elmondta: a szociális juttatásokat igénybe vevők legalább egyharmada nagyon rászorult; mintegy egyharmaduk dolgozna, ha volna munka; mintegy egyharmaduk azért "rokkant". hogy a fekete munka mellett a szociális biztonságot megteremtse. Kiss Péter szerint ezért differenciált megoldások kellenek. A kormány ebben az irányban kíván partnereket találni a kihívások megoldásához, s konkrét javaslatokat vár.
A fejlesztési forrásokat a miniszter szerint úgy kell felhasználni, hogy hozzájáruljanak a gazdaság dinamizálásához, a foglalkoztatás bővüléséhez. Leszögezte: nem lehet mindent egyidejűleg, azonos súllyal támogatni.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke a közgyűlésen felhívta a figyelmet arra, hogy már a bürokrácia okozta költségek 1-2 százalékos csökkentése is növelné a vállalkozások mozgásterét. Hangsúlyozta: az általuk képviselt vállalkozói kör jobb politikai környezetet igényel, mint amiben dolgozik - ennek szükségességével a miniszter egyetértett -, s partnerséget, együttműködést ajánlott olyan megoldások keresésében, amelyek segítik a növekedést, a foglalkoztatást, a bürokrácia visszaszorítását, s biztosítják az egyensúlyt is.
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?