Kiszolgáltatottabb lesz a pedagógus

2007. január elsejéig tesz javaslatot a kormány az Országgyűlés számára a közalkalmazotti törvény módosítására, melynek egyik elemeként megszűnne a közalkalmazotti bértábla. Közöttük talán a legérintettebb réteg a pedagógus. Ők jelenleg végzettségük, képzettségük és a szolgálatban eltöltött idő függvényében egy pontosan meghatározott táblázat alapján kapják bérüket, az új tervezet szerint viszont a javadalom a teljesítmény függvényében alakulna.

A kormány úgy véli, hogy a mostani gyakorlat következtében kasztrendszer alakult ki, mely alig-alig engedi be a pályakezdő fiatalokat a rendszerbe, továbbá a közalkalmazottak és köztisztviselők alkalmazásának szabályai ma nem teszik lehetővé, hogy a teljesítménye alapján honorálják a munkatársakat, jelenleg arra sincs mód, hogy valakit szakmai alkalmatlanság miatt mentsenek fel - tájékoztatta lapunkat a Kormányszóvivői Iroda. A kormány tervei szerint a szakmában bevett standardok alapján, rendszeres időközönként mérni fogják, hogy ki hogyan dolgozik, és ennek függvényében alakítják ki a bérét.

Vegyes az európai kép

Európában a pedagógusok foglalkoztatására több gyakorlat létezik, az államok egyik felében a pedagógusokat közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatják, másik felében munkaszerződéssel. A jogviszony típusa független az ország fejlettségi szintjétől, és attól, hogy az illető állam az unió tagja-e vagy sem, illetve hogy régi vagy új EU-tagról van-e szó. Sőt, nincs feltétlen összhang a régiók és kulturálisan szorosan összetartozó országok között sem.
Írországban és az Egyesült Királyságban, valamint Olaszországban a munkaszerződéses modell van érvényben, míg Francia- és Spanyolország a közalkalmazotti státuszt részesíti előnyben. A skandináv országokban vegyes a kép: Norvégiában és Svédországban munkaszerződéssel dolgoznak a pedagógusok, Finnországban viszont közalkalmazottak. Nyugati szomszédunknál, a németeknél és a Benelux államokban mindkét foglalkoztatási forma párhuzamosan létezik.

Kerpen Gábor azon a nézeten van, hogy a kétféle foglalkoztatási forma azért nem élhet nálunk egyszerre, mert az iskolák tulajdonosa minden esetben más, az önkormányzat, a megye vagy az állam. A nemzetközi összehasonlítások azt mutatják, hogy azokban az országokban, ahol a munkaszerződés dívik, a tanárok kiszolgáltatottabbak - fűzte hozzá Árok Antal, a Pedagógusok szakszervezetének alelnöke - kevesebb védelem, felmondási idő és végkielégítés illeti meg őket.

Keveset keres, keveset dolgozik

A pedagógusok bérben mérhető „megbecsültsége” országonként változik. A világ fejlett országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), melynek hazánk is tagja, 2003-ban készített egy tanulmányt, mely a tanárok javadalmazását hasonlította össze a tagországok körében. Az abszolút számok tekintetében Magyarország a lista végén kullog, mögöttünk csak a lengyelek és a szlovákok állnak. Az élen Luxembourg helyezkedik el, őt követi Svédország, majd Németország.

A valós helyzetről többet árul el a bérek GDP-hez viszonyított mértéke, de a helyzet ebben a tekintetben is hasonló. Magyarország a lista végére szorult, noha itt sikerült két hellyel feljebb kúsznunk, ezzel megelőztük Norvégiát és Izlandot, de a magyar átlag még így is a fele az OECD-átlagnak. Az élen Korea, Mexikó és Portugália jár. A teljesebb képhez hozzátartozik az is, hogy az OECD-tanulmány szerint magyar pedagógusok óraszáma a legalacsonyabb a tagok között, míg az osztályok létszáma átlagos.