Komolyan gondolja a feltétel nélküli alapjövedelmet az MSZP
Az MSZP azt javasolja, Magyarországon is kezdődjön társadalmi vita a mindenkit megillető, feltétel nélküli alapjövedelem bevezetéséről. Az egyenlő választójoghoz hasonlítják a juttatást.
Erről Harangozó Gábor választmányi elnökhelyettes és Braun Róbert szocialista politikus beszélt kedden sajtótájékoztatón, hangsúlyozva, hogy az alapjövedelem bevezetéséhez több feltételnek kell teljesülnie a következő kormányzati ciklus végéig.
A feltétel nélküli alapjövedelem egy olyan juttatás, amely minden állampolgárnak jár, és szerény megélhetést tesz lehetővé.
Braun Róbert azt mondta: nem kampánytémává szeretnék tenni az Európa-szerte vitákat kiváltó, feltétel nélküli alapjövedelem ügyét, perspektivikus célról van szó.
Az európai baloldalnak ma az a feltétel nélküli alapjövedelem, ami a XX. század elején az egyenlő választójog, a sztrájkjog, majd később a minimálbér bevezetése volt - jegyezte meg.
Az MSZP ezért javasolja, hogy a következő kormányzati ciklusban dolgozzák ki annak lehetséges modelljeit, "hogy az Orbán Viktor által vizionált termelés- és munkaközpontú társadalom helyett egy igazságos és szolidaritásra épülő társadalom jöjjön létre, ahol nincs éhezés, nyomor, mindenkinek biztosítottak az emberhez méltó élet körülményei" - fejtette ki.
Mindazonáltal jelezte, hogy a mindenkit megillető alapjövedelem bevezetésének számos feltétele van.
Harangozó Gábor ezek között említette, hogy jelentős béremelés menjen végbe, hiszen a béreknek jóval meg kell haladniuk a munkavégzés nélkül is járó alapjövedelmet ahhoz, hogy utóbbi ne ösztönözzön munkakerülésre. Feltétel a foglalkoztatottság bővítése is, 250-300 ezer új munkahely létrehozása a következő ciklusban.
Az MSZP-választmány elnökhelyettese kiemelte, hogy a magyarországi bérek csak 27 százalékát teszik ki az uniós átlagnak, miközben az árszínvonal mára lényegében elérte azt.
Az MTI kérdésére elmondta, van olyan számítás, amely akár már a következő kormányzati ciklusban elképzelhetőnek tartja a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését, mert nagyságrendileg akkora bevételkieséssel járna, mint az egykulcsos adórendszer.
Braun Róbert közölte, ez a számítás körülbelül 40-50 ezer forintra teszi az alapjövedelem lehetséges összegét. Ő is hangsúlyozta azonban, hogy ehhez érdemi béremelést kell végrehajtani. Azonban - folytatta - ma is látnak lehetőséget arra, hogy egy igazságosabb adórendszerrel a nettó minimálbért 100 ezer forint körüli szintre növeljék.
Arról is beszélt, hogy szerte Európában sokan ellenzik a feltétel nélküli alapjövedelmet, mert munkaellenesnek, igazságtalannak tartják, ezért elengedhetetlen a társadalmi vita, és hogy megszerezzék az emberek többségének egyetértését.
A feltétel nélküli alapjövedelem egy olyan juttatás, amely minden állampolgárnak jár, és szerény megélhetést tesz lehetővé.
Braun Róbert azt mondta: nem kampánytémává szeretnék tenni az Európa-szerte vitákat kiváltó, feltétel nélküli alapjövedelem ügyét, perspektivikus célról van szó.
Az európai baloldalnak ma az a feltétel nélküli alapjövedelem, ami a XX. század elején az egyenlő választójog, a sztrájkjog, majd később a minimálbér bevezetése volt - jegyezte meg.
Az MSZP ezért javasolja, hogy a következő kormányzati ciklusban dolgozzák ki annak lehetséges modelljeit, "hogy az Orbán Viktor által vizionált termelés- és munkaközpontú társadalom helyett egy igazságos és szolidaritásra épülő társadalom jöjjön létre, ahol nincs éhezés, nyomor, mindenkinek biztosítottak az emberhez méltó élet körülményei" - fejtette ki.
Mindazonáltal jelezte, hogy a mindenkit megillető alapjövedelem bevezetésének számos feltétele van.
Harangozó Gábor ezek között említette, hogy jelentős béremelés menjen végbe, hiszen a béreknek jóval meg kell haladniuk a munkavégzés nélkül is járó alapjövedelmet ahhoz, hogy utóbbi ne ösztönözzön munkakerülésre. Feltétel a foglalkoztatottság bővítése is, 250-300 ezer új munkahely létrehozása a következő ciklusban.
Az MSZP-választmány elnökhelyettese kiemelte, hogy a magyarországi bérek csak 27 százalékát teszik ki az uniós átlagnak, miközben az árszínvonal mára lényegében elérte azt.
Az MTI kérdésére elmondta, van olyan számítás, amely akár már a következő kormányzati ciklusban elképzelhetőnek tartja a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését, mert nagyságrendileg akkora bevételkieséssel járna, mint az egykulcsos adórendszer.
Braun Róbert közölte, ez a számítás körülbelül 40-50 ezer forintra teszi az alapjövedelem lehetséges összegét. Ő is hangsúlyozta azonban, hogy ehhez érdemi béremelést kell végrehajtani. Azonban - folytatta - ma is látnak lehetőséget arra, hogy egy igazságosabb adórendszerrel a nettó minimálbért 100 ezer forint körüli szintre növeljék.
Arról is beszélt, hogy szerte Európában sokan ellenzik a feltétel nélküli alapjövedelmet, mert munkaellenesnek, igazságtalannak tartják, ezért elengedhetetlen a társadalmi vita, és hogy megszerezzék az emberek többségének egyetértését.
Müller úr, aki egy szakmailag sikeres macsó, egy reggel női testben ébred - s ezek után nőként kell boldogulnia.
Az Amazon titkai – hogyan viszonyul a cég a szervezeti kultúrához, a vezetéshez?