Lassan mindenki a leendő nyugdíjunkra hajt

A szakember szerint a fogyasztási lázból is ki kellett gyógyulnia a magyar társadalomnak, hiszen míg a válság előtt szinte az emberek után dobták a hitelt, ma egyre többen kénytelenek megtakarítani, ha költekezni akarnak. Mfor.hu-háttér.

Az utóbbi időszakban a biztosítók, a bankok és a befektetési alapok is a nyugdíjcélú megtakarításokban látták a jövőt, erre optimalizált termékekkel léptek ki a piacra. A Pioneer Alapkezelő elnök-vezérigazgatója szerint nem várható hirtelen felfutás ezen a piacon, azonban elképzelhető egy évekig kitartó kétszámjegyű növekedés, amivel később akár néhány százmilliárdos piacot is jelenthetnek évente a hosszútávú megtakarítások.

Kénytelenek vagyunk takarékoskodni

"A magyar társadalomnak ki kellett józanodnia: miközben a válság előtt szinte az ember után dobták a bankok a hitelt kedvező konstrukciókkal, most egyre többen kénytelenek rájönni, hogy takarékoskodniuk kell" - vélekedik Vízkeleti Sándor. A Pioneer Alapkezelő elnök-vezérigazgatója szerint a társadalmi attitűdváltást a pénzügyi szolgáltatók követik, ezért fókuszuk a megtakarítási termékek irányába tolódott el.

Igaz, hogy a bankok hitelezési hajlandósága az utóbbi időben már növekedésnek indult, ám jelenleg a keresleti oldalon tapasztalható visszafogott érdeklődés. "A hitelezési piac még egy darabig visszafogott marad" - véli Vízkeleti Sándor.

Komoly jövő állhat a nyugdíjmegtakarítások előtt

A Pioneer Alapkezelő szakembere szerint a nyugdíjcélú megtakarítások jelenleg még szűk piacot jelentenek, azonban mindenki bízik abban, hogy az elmúlt hónapokban az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatban kialakult diskurzus rávilágított az öngondoskodás szükségességére. Éppen ezért most sok pénzügyi szolgáltató ezekben a konstrukciókban lát jövőt.

"Én nem számítok arra, hogy gyorsan nagyon sok pénz áramlik majd hosszú távú megtakarításokba, de tartósan kétszámjegyű növekedés jöhet" - véli Vízkeleti Sándor. A szakember kiemelte: eddig az emberek éves szinten 360 milliárd forintot fizettek be a magánnyugdíjpénztárakba, további mintegy 100 milliárdot pedig az önkéntes nyugdíjpénztárakba. Szerinte ha a korábbi 360 milliárd éves beáramlás negyede megjelenne idővel a többi nyugdíjcélú megtakarításban, akkor az már nagyon pozitív tendencia lenne. Emellett ezek a termékek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy növekedjen az emberek pénzügyi tudatossága, ami szintén jó a társadalom szempontjából.

"Az már tavaly is látszott, hogy miközben az éven belüli lekötött betétek állománya csökkent, az éven túli lekötések állománya dinamikusan növekedett. Emellett 2010-ben a nyilvános befektetési alapok állománya is jelentősen emelkedett, a jelenlegi 3410 milliárd forintnyi állomány már jelentősen magasabb, mint a válság előtt, a 2500 milliárd forintos mélyponthoz képest pedig már közel 900 milliárd forint áramlott az alapokba" - emelte ki Vízkeleti.

A fentiek mellett szép növekedést könyvelhettek el a bankok a tartós befektetési számlák (tbsz) és a nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz) terén is, amelyek ugyan az alacsony bázis miatt is növekednek, de a tendencia mindenképpen biztató.

A Pioneer Alapkezelő elnök-vezérigazgatója szerint a nyugdíjcélú megtakarításokért folytatott harcban a siker, az eladási csatornákon fog múlni, nem a termékek jellemzőin. A biztosítók értékesítő ügynökei már most is felkészülten tudnak hosszú távú megtakarítási termékeket eladni az ügyfeleknek, míg a banki tanácsadóknak át kell állniuk egy másfajta ügyfélkezelésre, az ügyféllel történő együttgondolkodásra ahhoz, hogy sikeresen tudják kiszolgálni ezt a fajta ügyféligényt.

"A mi esetünkben a 2030-ban lejáró alapunkra lehet azt mondani, hogy kimondottan nyugdíjcélú megtakarítás. Ezt akár havi tízezer forint befizetésével is el lehet kezdeni, az alap részvénykitettsége a futamidő véggig folyamatosan csökken, így egyre kevésbé lesz kockázatos, hogy a már megszerzett hozam ne vesszen el" - emelte ki Vízkeleti Sándor.