Magyarázó kiadvány jelent meg a Munka törvénykönyvéről
Magyarázó kiadványt jelentetett meg a Liga Szakszervezetek a július elsején hatályba lépő új Munka törvénykönyvéről (Mt.).
A kiadványt a Liga jogi szakértője, Schnider Marianna állította össze. A szakszervezeti tömörülés szerdai, MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozza, hogy a mintegy háromszáz bekezdést alig több, mint száz oldalon magyarázzák el, hogy mindenki felkészülhessen belőle.
Hozzáfűzik ugyanakkor, hogy az Országgyűlés jövő héten fogadja el az átmeneti és módosító javaslatokat a törvényhez kapcsolódóan, amelyeket ők is figyelemmel kísérnek, és azokat megszavazásuk után átvezetik a most közzétett kiadványon.
A Liga szerint az új Munka törvénykönyve koncepcionálisan megváltoztatja a szabályozási szemléletet: számos garanciális (az 1992-es Munka törvénykönyvében eltérést nem engedő rendelkezésben megfogalmazott) elem elveszíti garanciális jellegét, azoktól kollektív szerződésben vagy a felek megállapodásában el lehet térni a munkavállalók hátrányára is, míg a régi szabályok csak a munkavállalók javára való eltérést engedik.
A szakszervezeti jogok szűkítésének következményeként pedig annak lehetősége is szűkül, hogy a szakszervezetek kollektív szerződésben a munkavállalók javára előnyös feltételeket harcoljanak ki - véli az érdekképviselet. Hozzáfűzik, hogy több olyan kérdés is van, amelyet jelenleg elsősorban kollektív szerződésben kell szabályozni, a későbbiekben viszont a munkáltató egyoldalú döntésével meghatározhatók. A munkavállalók érdekképviseleti lehetőségeit szűkíti az üzemi megállapodás, mint munkaviszonyra vonatkozó szabály fogalmának bevezetése is.
A Liga szerint az új szabályozás lényege a rugalmasság, "amely mellett a szociális biztonság hazai és európai vívmányai sajnálatos módon háttérbe szorultak".
Hozzáfűzik ugyanakkor, hogy az Országgyűlés jövő héten fogadja el az átmeneti és módosító javaslatokat a törvényhez kapcsolódóan, amelyeket ők is figyelemmel kísérnek, és azokat megszavazásuk után átvezetik a most közzétett kiadványon.
A Liga szerint az új Munka törvénykönyve koncepcionálisan megváltoztatja a szabályozási szemléletet: számos garanciális (az 1992-es Munka törvénykönyvében eltérést nem engedő rendelkezésben megfogalmazott) elem elveszíti garanciális jellegét, azoktól kollektív szerződésben vagy a felek megállapodásában el lehet térni a munkavállalók hátrányára is, míg a régi szabályok csak a munkavállalók javára való eltérést engedik.
A szakszervezeti jogok szűkítésének következményeként pedig annak lehetősége is szűkül, hogy a szakszervezetek kollektív szerződésben a munkavállalók javára előnyös feltételeket harcoljanak ki - véli az érdekképviselet. Hozzáfűzik, hogy több olyan kérdés is van, amelyet jelenleg elsősorban kollektív szerződésben kell szabályozni, a későbbiekben viszont a munkáltató egyoldalú döntésével meghatározhatók. A munkavállalók érdekképviseleti lehetőségeit szűkíti az üzemi megállapodás, mint munkaviszonyra vonatkozó szabály fogalmának bevezetése is.
A Liga szerint az új szabályozás lényege a rugalmasság, "amely mellett a szociális biztonság hazai és európai vívmányai sajnálatos módon háttérbe szorultak".
Előfordul, hogy érzelmi alapon döntesz? Gyorsan reagálsz, és később megbánod a viselkedésedet? Ha igen, ez a könyv neked szól!
Az emberek fontosabbak, mint a folyamatok - a Netflix rendhagyó szervezeti kultúrájáról