Még mindig sokan dolgoznak feketén
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatSok munkavállalót alkalmaznak a munkaadók feketén, a nyáron indított célvizsgálat során fél év alatt 20 ezer ilyen munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatást találtak - ismertette Papp István, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke.
Az ellenőrzési akció során mintegy 10 ezer olyan esetet találtak, ahol a munkaadó nem tartotta nyilván vagy nem a valóságnak megfelelően a munkaidőt. A munkaidő időtartalmára, a pihenőidő kiadására vonatkozóan 8 ezer, illetve 5 ezer jogsértést tapasztaltak. Előfordult sok jogellenes munkaerő-kölcsönzés is.
A felügyelők az akció során 7 ezer esetben alkalmaztak munkaügyi bírságot, 6 ezer alkalommal pedig határozatban szólították fel a munkaadót a jogsértés megszüntetésére.
A bírságokon kívül a munkaadókat augusztustól már az is ösztönzi a jogkövetésre, hogy ellenkező esetben nem jutnak hozzá állami megrendeléshez. A közbeszerzési törvény módosítása szerint azok a munkaadók, ahol a felügyelők munkaszerződés és bejelentés nélküli vagy színlelt szerződéssel történő foglalkoztatást tapasztaltak, öt évig nem vehetnek részt közbeszerzési eljárásban.
Egy kérdésre válaszolva az OMMF elnöke elmondta: a színlelt szerződéseknél a felügyelő elrendeli a munkaszerződés helyreállítását, a foglalkoztatás megkezdéséig visszamenőlegesen, viszont az elmaradt adó és járulék befizetéséről nem rendelkezhet. Ez az adóhatóság dolga. Az együttműködés alapján viszont ezeket az eseteket jelzik az adóhatóságnak - tette hozzá.
Papp István egy új jelenségről szólva elmondta: egyre többször tapasztalják, hogy a munkaadók az építőipar, a vendéglátás, a vagyonvédelem területén alkalmi munkavállalói könyvvel legalizálják a valójában tartós munkaviszonyt. De sokszor még ez sem a jogszabályok szerint történik, mert például nem vezetik külön a nyilvántartást ezekről a munkavállalókról illetve ezeket az adatokat nem küldik el rendszeresen az illetékes munkaügyi központnak.
Papp István elismerte, hogy lehetne egyszerűsíteni a munkaviszonyok létesítésére vonatkozó munkaadói bejelentési kötelezettséget. Jelenleg ezt az Egyesített Magyar Munkaügyi Adatbázis, az adóhatóság és az egészségpénztár felé is meg kell tenniük a munkáltatóknak. Az adatvédelmi egyeztetést követően informatikai fejlesztéssel el kellene érni, hogy csak egy bejelentési kötelezettsége legyen a munkaadónak.
Ugyancsak adatvédelmi egyeztetést igényel, hogy a jogerős munkaügyi határozatok felkerüljenek az internetre. Így például a fővállalkozók nem próbálnának olyan alvállalkozókkal részt venni közbeszerzésekben, akik munkaügyi jogszabálysértés miatt ilyen munkában nem vehetnének részt.
A felügyelők az akció során 7 ezer esetben alkalmaztak munkaügyi bírságot, 6 ezer alkalommal pedig határozatban szólították fel a munkaadót a jogsértés megszüntetésére.
A bírságokon kívül a munkaadókat augusztustól már az is ösztönzi a jogkövetésre, hogy ellenkező esetben nem jutnak hozzá állami megrendeléshez. A közbeszerzési törvény módosítása szerint azok a munkaadók, ahol a felügyelők munkaszerződés és bejelentés nélküli vagy színlelt szerződéssel történő foglalkoztatást tapasztaltak, öt évig nem vehetnek részt közbeszerzési eljárásban.
Egy kérdésre válaszolva az OMMF elnöke elmondta: a színlelt szerződéseknél a felügyelő elrendeli a munkaszerződés helyreállítását, a foglalkoztatás megkezdéséig visszamenőlegesen, viszont az elmaradt adó és járulék befizetéséről nem rendelkezhet. Ez az adóhatóság dolga. Az együttműködés alapján viszont ezeket az eseteket jelzik az adóhatóságnak - tette hozzá.
Papp István egy új jelenségről szólva elmondta: egyre többször tapasztalják, hogy a munkaadók az építőipar, a vendéglátás, a vagyonvédelem területén alkalmi munkavállalói könyvvel legalizálják a valójában tartós munkaviszonyt. De sokszor még ez sem a jogszabályok szerint történik, mert például nem vezetik külön a nyilvántartást ezekről a munkavállalókról illetve ezeket az adatokat nem küldik el rendszeresen az illetékes munkaügyi központnak.
Papp István elismerte, hogy lehetne egyszerűsíteni a munkaviszonyok létesítésére vonatkozó munkaadói bejelentési kötelezettséget. Jelenleg ezt az Egyesített Magyar Munkaügyi Adatbázis, az adóhatóság és az egészségpénztár felé is meg kell tenniük a munkáltatóknak. Az adatvédelmi egyeztetést követően informatikai fejlesztéssel el kellene érni, hogy csak egy bejelentési kötelezettsége legyen a munkaadónak.
Ugyancsak adatvédelmi egyeztetést igényel, hogy a jogerős munkaügyi határozatok felkerüljenek az internetre. Így például a fővállalkozók nem próbálnának olyan alvállalkozókkal részt venni közbeszerzésekben, akik munkaügyi jogszabálysértés miatt ilyen munkában nem vehetnének részt.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?