Mégsem vált az ország külföldi cégek összeszerelő üzemévé?

Gyakran hangzik el a vád a magyar gazdaságról, hogy külföldi iparvállalatok összeszerelőüzemévé vált az elmúlt évtizedben. Ám a friss népszámlálási adatok rácáfolnak erre a vélekedésre - írja a G7. Az elmúlt húsz év során ugyanis a foglalkoztatott népesség egyre nagyobb része töltött be felsőfokú képzettséget igénylő állásokat, miközben az ipari és építőipari, illetve a gépkezelő, összeszerelő, járművezető munkák háttérbe szorultak, vagy legalábbis stagnáltak.

A tavalyi évben már a dolgozók döntő része, 18,7 százalékuk a felsőfokú képzettségük önálló alkalmazását igénylő munkakört – e csoportba tartoznak például a mérnöki, informatikai, egészségügyi, oktatási, gazdasági, jogi, társadalomtudományi munkák – töltött be, noha 2001-ben még a 13 százalékot sem érte el ez az arány.

Az ipari és építőipari foglalkozások esetében viszont 2001 és 2022 között 18 százalékról 12-re csökkent az efféle munkát végzők részesedése a foglalkoztatottak körében, így a két évtizeddel ezelőtt még leggyakoribbnak számító kategória manapság a középmezőnyben van.

A magasabb képzettséget igénylő munkakörök térhódítása még a kétezres években kezdődött, 2011-ben ugyanis már az ipari és építőipari foglalkozások korábbi vezető pozícióját az egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő munkakörök vették át. A zömmel technikusokat, szakmai irányítókat, asszisztenseket és ügyintézőket magába foglaló kategória részaránya 2001 és 2011 között 14 százalékról 17-re nőtt, majd a következő 11 évben megközelítette a 18 százalékot, ám ekkorra a már említett, kizárólag felsőfokú végzettséghez kötött állásokat tömörítő csoport elterjedtsége még nagyobb lett.

Fotó: unsplash.com