Megszakadunk a munkában - és a család is rámegy

A hivatalos statisztika szerint heti 41,1 órát dolgoznak a németek, az élen járó románok és bolgárok ezzel szemben hetente 41,7 órát teljesítenek. Magyarország a kilencedik helyen áll, heti 40,5 órás munkaidővel. A "leglustábbak" az unióban ezzel szemben az olaszok és a franciák, ők ugyanis a felmérés alapján heti 38,4, illetve 37,7 órát dolgoznak.

Ami a németek munkaszeretetét illeti, kitűnt az is, hogy a heti munkaidő 3,3 órával növekedett a 2003-as hasonló adatokhoz képest.

Meglehetős felháborodással reagált a legfrissebb uniós összehasonlításra és ezen belül a németek "túlbuzgóságára" a legnagyobb német szakszervezeti szövetség vezetője. Michael Sommer, a DGB elnöke a trend sürgős visszafordítását követelte, mindenekelőtt azt hangoztatva, hogy a munkaidő növekedése egyrészt családellenes, másrészt káros az egészségre. A szakszervezetek szerint a heti 37,6 órás munkaidő lenne reális, ami különös tekintettel a túlórák növekvő számára, egyszerűen betarthatatlannak tűnik.

Berlinben némi meglepetést okozott, hogy a munkaidő tekintetében a románok és a bolgárok állnak az első helyen. Az azonban már kevésbé, hogy a listát az olaszok és a franciák zárják. Az uniós átlag heti 40 órát tesz ki.

A szakszervezetek számára ugyanakkor némi öröm az ürömben, hogy a fizetett szabadság tekintetében Németország szintén az élmezőnyben foglal helyet. A legtöbb a fizetett szabadság Svédországban, mégpedig évi 33 nappal, ezzel szemben az észtek és a ciprusiak fizetés mellett csak évi 20 nap szabadságot élvezhetnek. A németeknek a munkáltatók 30 nap pihenést fizetnek ki.