Megszületett a megállapodás a közszféra jövő évi keresetemeléséről
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokat
Aláírták a közszféra jövő évi keresetemeléséről szóló megállapodást kedden a Parlamentben. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács kormányzati, szakszervezeti és önkormányzati oldala megállapodásának aláírásán a miniszterelnök is részt vett.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elismerően szólt az aláírók kompromisszumkészségéről, amely a hosszú egyeztetés, a nagy viták ellenére lehetővé tette a megegyezést. "A közszférában nyolc éve nem volt példa arra, hogy a három érdekegyeztető partner egyaránt vállalja a bérmegállapodás feltételeit" - mondta a miniszterelnök.
A miniszterelnök külön is kiemelte Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szerepét, aki, mint mondta, szüntelenül újabb és újabb megoldásokat vetett fel a szociális partnereknek a megegyezés érdekében.
Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, a szakszervezeti oldal szóvivője kiemelte, hogy nyolc év után sikerült országos bérmegállapodást kötni a közszférában. Ez a múlt kritikája is lehetne, mondta, de hozzátette: ezt ő inkább a jövőbeli jobb együttműködés lehetőségeként értelmezi.
Hangsúlyozta, hogy sokat engedtek, de "végül a versenyszférához hasonló 6 százalékos bruttó keresetemelést, az szja szabályainak változását is számítva 3,5-3,7 százalékos reálbérjavulást biztosít a megállapodás". Jelentős eredmény, hogy a keresetemelés nagyobb részét az illetménytábla törvényileg garantálja, s nem járhatnak úgy, mint idén, amikor csak ígéretük volt a 6 százalékos keresetemelésre - hangsúlyozta Szabó Endre. Hozzátette: a közalkalmazottaknál is lehetővé válik jövőre, hogy állami készfizető kezességgel vegyenek fel hitelt lakásvásárlásnál.
Csabai Lászlóné, az önkormányzati oldal szóvivője kijelentette: amit vállaltak, az nem egy önkormányzatnál erőn felüli teljesítést követel. Olyan szervezési intézkedések is lehetségesek, amelyek konfliktusokhoz vezetnek - jegyezte meg. Az önkormányzati pozíciók számottevően javultak a tárgyalások során, de az önkormányzati oldal több szereplője szerint nem eléggé.
Mint mondta, ennek ellenére belementek a megállapodásba. Ennek fő oka, hogy a közszolgálat modernizációjához nyugalom szükséges. Ha pedig ennek a nyugalomnak ez a megállapodás az ára, akkor ezt vállalniuk kellett - húzta alá az önkormányzati oldal szóvivője.
Az önkormányzati oldal részéről ehhez Toller László hozzátette: az egyezség aláírásának hétfői kudarca után, az OKÉT hivatalos ülését követően még tovább egyeztettek, keresték a lehetséges megoldást. Ennek során olyan további garanciákat kaptak, amely bizonyos segítséget ad a kötelező kifizetések miatt nehéz helyzetbe kerülő önkormányzatoknak. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy vállalták az egyezség aláírását.
A jövő évre szóló megállapodás egyebek között a közalkalmazottaknál lehetővé teszi, hogy az illetménytáblában, tehát garantált módon január elsejétől átlagosan 7,5 százalékkal, majd szeptember 1-jétől további 4,5 százalékkal emelkedjen a kereset. Az önkormányzatok hétfőn még elzárkóztak a szeptemberi 4,5 százalékos pótlólagos, az illetménytáblában garantált kifizetéstől.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elismerően szólt az aláírók kompromisszumkészségéről, amely a hosszú egyeztetés, a nagy viták ellenére lehetővé tette a megegyezést. "A közszférában nyolc éve nem volt példa arra, hogy a három érdekegyeztető partner egyaránt vállalja a bérmegállapodás feltételeit" - mondta a miniszterelnök.
A miniszterelnök külön is kiemelte Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szerepét, aki, mint mondta, szüntelenül újabb és újabb megoldásokat vetett fel a szociális partnereknek a megegyezés érdekében.
Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, a szakszervezeti oldal szóvivője kiemelte, hogy nyolc év után sikerült országos bérmegállapodást kötni a közszférában. Ez a múlt kritikája is lehetne, mondta, de hozzátette: ezt ő inkább a jövőbeli jobb együttműködés lehetőségeként értelmezi.
Hangsúlyozta, hogy sokat engedtek, de "végül a versenyszférához hasonló 6 százalékos bruttó keresetemelést, az szja szabályainak változását is számítva 3,5-3,7 százalékos reálbérjavulást biztosít a megállapodás". Jelentős eredmény, hogy a keresetemelés nagyobb részét az illetménytábla törvényileg garantálja, s nem járhatnak úgy, mint idén, amikor csak ígéretük volt a 6 százalékos keresetemelésre - hangsúlyozta Szabó Endre. Hozzátette: a közalkalmazottaknál is lehetővé válik jövőre, hogy állami készfizető kezességgel vegyenek fel hitelt lakásvásárlásnál.
Csabai Lászlóné, az önkormányzati oldal szóvivője kijelentette: amit vállaltak, az nem egy önkormányzatnál erőn felüli teljesítést követel. Olyan szervezési intézkedések is lehetségesek, amelyek konfliktusokhoz vezetnek - jegyezte meg. Az önkormányzati pozíciók számottevően javultak a tárgyalások során, de az önkormányzati oldal több szereplője szerint nem eléggé.
Mint mondta, ennek ellenére belementek a megállapodásba. Ennek fő oka, hogy a közszolgálat modernizációjához nyugalom szükséges. Ha pedig ennek a nyugalomnak ez a megállapodás az ára, akkor ezt vállalniuk kellett - húzta alá az önkormányzati oldal szóvivője.
Az önkormányzati oldal részéről ehhez Toller László hozzátette: az egyezség aláírásának hétfői kudarca után, az OKÉT hivatalos ülését követően még tovább egyeztettek, keresték a lehetséges megoldást. Ennek során olyan további garanciákat kaptak, amely bizonyos segítséget ad a kötelező kifizetések miatt nehéz helyzetbe kerülő önkormányzatoknak. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy vállalták az egyezség aláírását.
A jövő évre szóló megállapodás egyebek között a közalkalmazottaknál lehetővé teszi, hogy az illetménytáblában, tehát garantált módon január elsejétől átlagosan 7,5 százalékkal, majd szeptember 1-jétől további 4,5 százalékkal emelkedjen a kereset. Az önkormányzatok hétfőn még elzárkóztak a szeptemberi 4,5 százalékos pótlólagos, az illetménytáblában garantált kifizetéstől.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?