Mi az a valorizációs szorzó, ami kulcs a nyugdíjszámításnál?

Mint a Bankmonitor írja, a nyugdíj kiszámításakor nemcsak a szolgálati idő számít, hanem az is, hogy a korábbi évek kereseteit hogyan veszik figyelembe. Sokan attól tartanak, hogy a régi, alacsonyabb fizetések rontják majd a nyugdíj összegét. A rendszer azonban ezt egy úgynevezett valorizációs szorzó segítségével korrigálja. Ez a szorzó a régi kereseteket a nyugdíjba vonulás előtti évek bérszintjéhez igazítja. Így a több évtizeddel ezelőtti fizetések mai értékhez közelebb kerülnek.

Mint a portál írja, a nyugdíjszámítás első lépése, hogy összegyűjtik azokat a kereseteket, amelyek után nyugdíjjárulékot fizettek. Ezeket az összegeket nettósítják, vagyis levonják belőlük az akkori adókat és járulékokat. Ezután minden év keresetét megszorozzák az adott évhez tartozó valorizációs szorzóval. Az így korrigált összegekből számítják ki a napi, majd a havi átlagkeresetet. A Bankmonitor példát is hoz: a 2025-ben megállapított nyugdíjaknál a 2010-es kereseteket több mint háromszoros, a 2000-es kereseteket pedig közel nyolcszoros szorzóval számolták át. A valorizációs szorzók minden évben változnak, mert az átlagbérek alakulását követik. Ha az átlagbérek gyorsan nőnek, akkor a későbbi nyugdíjba vonulás kedvezőbb lehet. Ennek oka, hogy a korábbi fizetések magasabb szorzóval kerülnek beszámításra.

A végső nyugdíj összege azonban nem csak a valorizációtól függ. Ugyanilyen fontos az elismert szolgálati idő hossza is. A rendszer a szolgálati időhöz tartozó százalékos szorzó és az átlagkereset alapján számolja ki a nyugdíjat. A valorizáció tehát nem önmagában növeli a nyugdíjat, hanem azt biztosítja, hogy a régi keresetek reális értéken jelenjenek meg a számításban.