Mi lesz az EU-s támogatásokkal?

A tárcavezető közlése szerint ezen a héten csütörtökön kezdődik a tárgyalások újabb, terveik szerint befejező szakasza. Az a céljuk, hogy amint a feljogosító feltételekről szóló tárgyalások befejeződnek, azonnal indulhasson a projektek uniós finanszírozása - jelezte a Portfolio Budapest Economic Forum 2023 rendezvényén.

Navracsics Tibor kitért arra, hogy 2014 és 2020 közötti uniós források 94 százalékát már lehívta Magyarország, ezzel az eredménnyel az ötödik legjobb adszorpciós képességgel rendelkező tagállam. Szerinte jól tudtak hasznosulni a források, ami a fejlesztési időszak lezárásáig, idén év végéig még javulhat.

Hozzátette: a 2021-2027-es tervezési időszak fő fejlesztéspolitikai céljai a gazdaságfejlesztés, versenyképességfejlesztés, infrastruktúrafejlesztés, munkahelyteremtés. Emellett szeretnék elérni, hogy 2030-ig az EU 5 legélhetőbb tagállama közé tartozzon Magyarország. Erre 14 ezer milliárd forint áll majd rendelkezésre. Megjegyezte, hogy a vidékfejlesztési források folyósítása folyamatban van, az operatív programokat és a kohéziós pénzeket nem folyósítják, ezeket érintik a folyamatban lévő tárgyalások.

 A 2021-27-es források 3 százalékát már lehívta az ország, ezek egy része a költségvetés által megelőlegezett uniós projektekre vonatkozik. Másik része pedig azokat a szervezetfejlesztési, infrastrukturális tevékenységeket finanszírozza, amelyek előkészítik az Európai Bizottság (EB) által a jövőben lehetővé tett uniós források lehívását, hasznosítását. Szeretnék, hogy a lezáruló fejlesztési időszakhoz hasonlóan magas legyen a források lehívása.

Navracsics Tibor elmondta, ágazati operatív programok lesznek az új időszakban is, újdonság a digitális megújulás operatív program, amelyre közel 800 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Ez az infrastruktúrafejlesztéstől kezdve a digitális készségek oktatásáig, képzéséig lefedi a teljes spektrumot. A másik nagy "pénzeskosár" a közel 2300 milliárd forintos támogatás része a helyreállítási és ellenállóképességi alapnak. Ehhez a hozzáférést lehetővé teszi, hogy tavaly decemberben az Európai Tanács elfogadta Magyarország nemzeti helyreállítási tervét - ismertette. A Bizottság kérése az volt, hogy a tervek két fejlesztési területre fókuszáljanak, a zöld átmenetre és az ehhez kötődő energetikai beruházásokra és a digitális átmenetre.

Augusztus 31-ig elküldték az EB-nek a helyreállítási és ellenállóképességi terv hitel részére vonatkozó kérelmet. Ez mintegy 1500 milliárd forint RRF-hitelt (Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz - RRF) jelent, és további 268 milliárd forint pedig vissza nem térítendő támogatás.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a konferencián megtartott előadásában azt hangsúlyozta, hogy kevesebb kormányzati beavatkozásra van szükség az iparvállalatokkal szemben. Hozzátette: Kelet-Közép-Európa szerte különadók sújtják az ipart, a Mol 3,4 milliárd dollár extra befizetést fog teljesíteni idén a tavalyival együtt. "Nem jó Európának, hogy régió szinten minden országában kormányzati elvonásokat alkalmaznak elsősorban az iparvállalatokkal szemben" - fogalmazott.

Hangsúlyozta: mindeközben az energiaátmenet nem lassít, át kell állni új energiahordozókra. Nem kérdés, hogy zöldebb ipar kell, azonban nem volt olyan energiaforrás az ipari forradalom óta, amelynek felhasználása érdemben csökkent volna - mutatott rá Hernádi Zsolt, hozzátéve: ipar nélkül Európa "félkarú óriás", ez nem csak versenyképességi, hanem szuverenitási kérdés is. A szankciók, egyéb szabályozások, amelyekkel beavatkoznak a piac működésébe rontják az EU versenyképességét, e közben pedig rövid és középtávon magasabb költségszintre kellett átállni az energiaárak emelkedése miatt. A következmény az lett - folytatta -, hogy az energiaintenzív iparágak elhagyják a kontinenst. A másik változás, hogy magasabb áron, és hosszabb útvonalon érkeznek az energiatermeléshez szükséges nyersanyagok.

Hernádi Zsolt szerint a zöld átmenet érdekében "Európa büntet, Amerika ösztönöz", nem csoda, ha az európai cégek beruházásokat visznek az Egyesült Államokba, ahol versenyképesebb a környezet. Kelet-Európa részesedése a világ GDP-jéből nem csökkent az elmúlt 30 évben, a jelentős ipari fejlesztések miatt. A régió ipara a növekedés motorja - húzta alá.

MTI