Migráns munkásokat városiasít a kínai állam

A hírportál a kormány fejlesztési kutatóintézetének tanulmányát idézi, mely négy kínai város - Csungking, Vuhan, Csengcsou és Csiahszing - átlagos árait és letelepedési költségeit alapul véve állította fel statisztikáit.

A migráns munkások városlakóvá válása jelentős kiadásokkal jár, így egyebek között integrálni kell őket és családjukat a társadalmbiztosítási, nyugdíj-, oktatási és egészségügyi rendszerbe, pénzügyi támogatással kell segíteni letelepedésüket, melyek magukban is jelentős összegeket jelentenek, s ezekhez adódnak a városi regisztrációs díjak - áll a tanulmányban. A városiasodás folyamata - a gyakran elavultnak és szűklátókörűnek bélyegzett lakóhely-regisztrációs rendszer jelentette korlátok mellett - éppen ezen kiadások miatt is zajlott lassan az elmúlt években, miközben a több mint három évtizeddel ezelőtt meghirdetett "reform és nyitás" politikája után elindult migránsoknak már a második generációja nő fel.

A kutatók szerint egy migráns munkás városiasodása a fenti kiadásokat figyelembe véve nagyjából átlagosan 80 ezer jüan (1 jüan=37 forint) körül alakul. A Kínai Társadalomtudományi Akadémia 2006-ban a kisvárosokban 20 ezer, a nagyvárosokban 60 ezer, a metropoliszokban pedig 100 ezer jüan körülre tette a költségeket. A kormány fejlesztési kutatóintézetének korábbi, négy évvel ezelőtti tanulmánya az első generációs migráns munkások letelepedésének díját 90-100 ezer jüan körülire, a második generációsakét 50-60 ezer jüan körülre becsülte.

Ugyan a most kiszámolt 80 ezer jüanes átlagos összeg magasnak tűnhet, a kormánynak hosszú távú befektetésként kell az urbanizációra tekintenie - emelik ki a tanulmány készítői. A valós számok ráadásul a becsültnél alacsonyabbak lehetnek, számos migráns munkás ugyanis már jelenleg is rendelkezik valamilyen társadalombiztosítással, illetve egyes városok ingyenes oktatást biztosítanak, így rendszerbe integrálásuk a számoltnál kevesebbe kerülne.

A kínai vezetés tervei szerint a következő évtizedben 400 millió vidéki válhat városlakóvá az 1,3 milliárdos összlakosságú országban, s erre mintegy 40 ezer milliárd jüant költenek majd. Az évtized végére a központ reményei szerint a lakosság 60 százaléka lehet városlakó. A városiasodás lesz a következő években a hazai gazdasági aktivitás motorja, a belföldi kereslet fellendítője - emelik ki rendre a tervekkel kapcsolatban a döntéshozók.