Milliókkal rövidítik meg a cégeket a táppénzcsalók

A győri székhelyű Leiler osztrák-magyar cégcsoport összehasonlította a két országban dolgozók 2008-as munkamorálját. A felmérés szerint: a magyarok lógósabbak, mint a szomszédban dolgozók, arról nem is beszélve, hogy a Leier számára 2008-ban akár 30-40 millió forintos kárt is okozhattak azok a dolgozók, akik egészségesen mentek táppénzre. A helyzet rendezése érdekében a cég most levélben kér segítséget az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP).

Az OEP megbízásából 2007-ben országosan 74 ezer alkalommal vizsgálta 276 úgynevezett felülvéleményező orvos, hogy jogosan tartózkodik-e valaki otthon táppénzen. A megvizsgáltak 5,6 százalékát nyilvánították keresőképessé - derül ki a Leier cég elemzéséből. Komlós Andor ügyvezető többek közt ezért is szigorúbb intézkedéseket sürget a hatóságoknál; cégüknél ugyanis az utóbbi két évben megduplázódott azon munkavállalók száma, akik úgy mennek el pihenni, vagy vállalnak feketén idénymunkát, esetleg húzzák az időt, hogy közben kapják a táppénzt munkaviszonyuk megszüntetése előtt. Mivel a dolgozó betegségének első 15 napjában a munkáltató köteles a munkavállaló bérének 80 százalékát fizetni, utána pedig a táppénz egyharmadát, ezért a Leier így kifizetett pluszköltsége a helyettesítéssel együtt idén januártól októberig elérte a 29 millió forintot.

Ausztriában ilyen elő se fordulhat

Az igazgató hangsúlyozta, a szomszédos Ausztriában lévő üzemekben ilyen csak nagyon ritkán fordul elő.A Leier hivatkozik Istántsuly Dezső, a Győr-Moson-Sopron Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójának véleményére, aki szerint gyakorlatilag társadalombiztosítási csalást követ el az orvos, ha valakit jogtalanul vesz betegállományba, hiszen az „egészséges beteg" az OEP-től kapja táppénze kétharmadát.

Istántsuly Dezső elmondta, a munkáltatónak két lehetősége van, ha felmerül a gyanú: vagy bejelenti az esetet az egészségbiztosítási pénztárnál és 12-14 ezer forintos díj ellenében a hatóság ellenőrzi, hogy valóban beteg-e a munkavállaló, vagy konkrét bizonyítékokkal alátámasztva közérdekű bejelentést tesz, és a pénztár vezetőjére bízza, hogy az adott ügyben le kell-e folytatni a vizsgálatot. Utóbbit bárki megteheti, az előbbit azonban kizárólag a foglalkoztató, akinek - a szakember véleménye szerint – ajánlatos legalább egyszer felvállalnia a 14 ezer forintos ellenőrzési díjat, mondván, utána visszatartó ereje van a razziának a dolgozók körében.

Ahogy annak is, hogy a dolgozó munkaviszonya azonnali hatállyal megszüntethető, ha bebizonyosodik róla, hogy jogtalanul tartózkodik táppénzen. Ennek azonban sokszor az az akadálya, hogy a dolgozók többnyire csak pár napot töltenek táppénzen, és mire a felülvizsgáló orvos kimegy hozzá, ő már vissza is állt a munkába.

Népszabadság