Milyen a jó önéletrajz?

Kis túlzással könyvtárnyi irodalma van. Röviden néhány fontos tényező: Amelyet 10 másodpercen belül átlát a HR-es vagy ennyi idő alatt felkapja a fejét. Nem túl rövid, nem túl hosszú (legfeljebb 2 oldal), a lényeg bővebben, a körítés rövidebben van benne, valamint cégre, munkakörre szabott.

Mit jelent az, hogy az önéletrajzot "cégre kell szabni"?

Olvassa el az álláshirdetés szövegét, mit várnak el, milyen profilú a cég és cv-jében próbálja meg a kulcsszavakat feltüntetni. Ez lehet az iparág kihangsúlyozása. Ha új üzletágat épített fel korábban és most is ez a feladat, feltétlenül a hirdetésben használt szavakkal írja le.

Mit tehet az, akinek a munka betöltéséhez képest magasabb a végzettsége? Kihagyjon egy diplomát a cv-ből?

Lehetőleg a szakmai múltunkat tükrözze az önéletrajz. Legyünk büszkék a megszerzett diplomákra, tudásra. Lehet, hogy más munkakörben is megnyílik egy kapu, ha mindent beleírunk. Persze egy jogi diploma mellett nem kell feltétlenül ugyanabban a rovatban egy virágkötői OKJ-s végzettséget feltüntetni.

Miért szeretik a cégek a pályakezdőket?

Úgy gondolják, ők jobban formálhatóak, nincsenek bennük más cégeknél kialakult ("rossz") reflexek és vannak munkaadók, akik szerint a frissdiplomások alacsonyabb bérért is elvállalják a munkát, mint az idősebb családosok.

Mivel tűnhet ki egy pályakezdő a többi jelentkező közül?

A végzettség és a nyelvtudás már alap. Ami döntő lehet, az a szakmai gyakorlat és a személyiség. Sok cégnél a személyiség fontosabb, mint a diploma típusa. A munkaadó szereti, ha érzi a tanulási vágyat, a munka, a cég iránti alázatot. Jól mutat a diákönkormányzati tisztség is, ami a vezetői véna, a szervezőkészség bizonyítéka.

Érettségivel milyen állást lehet találni?

Ha nincs szakirányú végzettsége és 18 éves, akkor ügynöki munka, diákmunka, irodai munkából recepciós.

Egy pályakezdőnek van-e lehetősége alkudozni a nagyobb fizetésért? Ha igen, hogyan érdemes csinálni?

Szerintem a pályakezdő nincs alkuhelyzetben, csak ha valami extrát tud villantani. Persze jogainkért érdemes kiállni. 4 órás szerződésért ne kérjenek 8 óra munkát, és az ember legyen bejelentve.

Milyen kérdésekre számíthat az álláskeresők a szóbeli megmérettetésnél?

A rengeteg lehetőség közül három fontos kérdés, amire készülni kell: Miért jött el előző munkahelyéről? Miért akar nálunk dolgozni? Mit tud a cégünkről?

Mit gondol arról, hogy megkeressük a hirdető cég személyzetisét, hogy kinek címezzük a motivációs levelet?

Nagyobb eséllyel olvassák el, ha névre szól és nem érdemes e-mailben külön mellékletként csatolni, hanem lehet a motivációs levél a mail szövege. Itt kezdődik ugyanis a történet, ez az első benyomás a pályázóról.

Hogyan történik a pályázónál a referencia ellenőrzése?

Korrekt módon úgy zajlik, hogy a HR-es, fejvadász megkéri a pályázót, adjon meg referenciaszemélyt, akit ő felhívhat, és akkor elbeszélgetnek egymással. Van arra is példa, hogy kérdezés nélkül felhívják a pályázó volt főnökét. Ez már nem annyira elegáns, de így akarnak más szemszögből véleményt gyűjteni.

Egy cikkben azt olvastam, ha egy álláskereső önéletrajzának háttere nem fehér, hanem halvány árnyalatú, akkor nagyobb esélye van, hogy behívják.

Összefüggést mindenben lehet találni. Kérdés, ennek mennyi köze van a valósághoz. Szerintem semmi.

Egy angol-német ügyfélszolgálati pozícióhoz tartozó telefonos interjúról szeretnék kérdezni. Milyen az, ha idegen nyelven zajlik?

Ez több szempontból is nehezebb műfaj, mint a nyelvvizsga. Telefonon nincs gesztikuláció; Nyelvvizsgán azt mondunk, amit akarunk, interjún számít a tartalom. Emellett akárhogy is szépíti az ember a cv-jében a nyelvtudást, a valós szint 10 perc alatt kideríthető. Célzottan azért lehet rá készülni, vannak interjúra készítő kurzusok nyelviskoláknál. Talán annyi a könnyebbség, hogy a nyelvvizsgával összevetve szűkebb a témák köre - általában a munka és az ön személye, munkatapasztalata jön szóba.

Több helyen olvasom, hogy a HR munkatársak utánanéznek a jelölteknek a különböző kapcsolatépítő honlapon. Ön szerint mit érdemes nyilvánossá tennünk például a facebookon?

A "facebook-kérdés" nagyon aktuális, sokan elbuktak már ezen. Véleményem: ha a facebook oldalunkat privát kapcsolatok tartására használjuk, érdemes csak a barátok számára elérhetővé tenni a posztokat, a fotókat. Ha nyilvános a facebook-profil, akkor viselkedjünk úgy, mint egy nyilvános rendezvényen. A nyilvános profillal szakmai tudásunkat is megmutathatjuk lájkokkal, véleményünk kifejezésével. Egy-egy családi fotó pedig belefér ekkor is, hiszen ez nem a pályázatunk, csak benyomást kelt rólunk a szemlélődőkben.

Mi a sikeres állásinterjú titka?

Evidencia a pontos érkezés, a megfelelő viselkedés, a mosoly, az ápoltság. Rengeteget számítanak az emberi tényezők, kialakul-e szimpátia a beszélgetőpartnerrel. Ha ügyfélkapcsolattal jár a munka, a döntéshozó felteszi a kérdést magában, ön képviselheti-e a céget ügyfelek előtt. Azt mutassa ki, hogy ott akar dolgozni. Fontos, hogy meg tudja fogalmazni, miben tud hozzájárulni a cég sikeréhez: mit tud felkínálni, amivel profitot termelhetnek? Ha lehet, a fizetést ne az álláskereső hozza szóba.

Ön szerint kell-e interjú után köszönőlevelet írni?

Én nem írnék köszönőlevelet, de valaki ezt megteszi. Az a fontos, hogy a végén tisztázzuk, mikor és hogyan közlik az eredményt.

Én interjú végén meg szoktam kérdezni, milyen volt az interjú.

Nekem nem tetszik, hogy a pályázó megkérdezi, milyen benyomást keltett. Ezzel túl közel lép a HR-es beszélgetőpartnerhez és őszinte választ úgysem kap rá. Azért sem tud a HR-es erre nyíltan reagálni, mert egy kiválasztás annyi tényezőből áll össze, hogy egy-egy interjú után még nem látható, kinek mennyi esélye van. Az álláskeresőt pedig utóbbi érdekli. Inkább ha nemleges válasz jön, akkor érdemes véleményt kérni, miért nem, mit lehetne jobban csinálni. Az interjú alatt érzi, ki az, akitől lehet majd tanácsot kérni.