Templom vagy mecset az önéletrajzban? Ezért kerülhet hátrányba az álláskereső

Hátrányosan befolyásolhatja az álláskeresést Belgiumban, ha valaki templomban vagy mecsetben végez önkéntes munkát; ez csökkentheti az esélyét annak, hogy továbbjusson a kiválasztási folyamatban - állapította meg frissen közölt tanulmányában a Genti Egyetem.

A kutatásban - amelyet a The Brussels Times hírportál ismertetett hétfőn - 177 Brüsszelben, Flandriában és Vallóniában dolgozó hivatásos munkaerő-toborzó vett részt, akik négy fiktív álláskereső profilját értékelték.

Az egyetem fő megállapítása szerint a vallás hátrányt jelenthet a munkaerőpiacon - nem feltétlenül azért, mert a munkáltatók kevésbé tartják kompetensnek a vallásos embereket, hanem mert attól tartanak, hogy a kollégák és az ügyfelek kevésbé szívesen dolgoznának velük.

Azok a jelentkezők, akik önéletrajzukban feltüntették, hogy templomban vagy mecsetben végeznek önkéntes munkát, alacsonyabb értékelést kaptak, mint azok, akik világi közösségi szervezetnél önkénteskedtek.

A kutatók ugyanakkor nem találtak jelentős különbséget a keresztény és muszlim kötődésű önkéntes munka megítélése között. Emellett a vallási szimbólumok - például kereszt vagy fejkendő - megjelenítése sem gyakorolt önmagában számottevő hatást a pontozásnál.

A tanulmányból az is kiderült, hogy a toborzók nem tartották rosszabb munkavállalóknak a vallásos álláskeresőket, sőt több jellemzőben is pozitívabban értékelték őket, például őszinteség, alázat, barátságosság és lelkiismeretesség terén.

A kutatók szerint a hátrányos megítélés leginkább abból fakadt, hogy a toborzók a jelöltek leendő munkatársainak, illetve az ügyfeleknek az esetleges negatív reakciójától.

A keresztényként azonosított jelentkezők 0,721, az ateisták 0,642, a muszlimok pedig 0,478 ponttal alacsonyabb értékelést kaptak a 11 pontos felvételi skálán azokhoz képest, akiknek vallási vagy világnézeti hovatartozása nem volt egyértelmű.

Mivel a vallási és etnikai alapú diszkrimináció elkülönítése nehéz, a kutatók egymástól függetlenül változtatták meg a fiktív pályázók nevét és a vallási kötődésre utaló jegyeket.

Például belga, lengyel és török hangzású neveket használtak, míg a vallási hovatartozást külön, például a fényképeken megjelenő vallási jelképekkel vagy az önéletrajzban feltüntetett önkéntes tevékenységgel jelezték.

A kutatók hangsúlyozták, hogy a tanulmányban fiktív jelentkezők toborzói értékelését mérték, nem pedig tényleges munkaerő-felvételi döntéseket.

Ugyanakkor szerintük az eredmények arra utalnak, hogy a vallási hovatartozás az etnikai háttértől függetlenül is befolyásolhatja a kiválasztási folyamatot. Ennek nyomán felhívták a figyelmet arra, hogy a vallási alapú hátrányos megkülönböztetésnek nagyobb figyelmet kellene kapnia a további kutatásokban, valamint a diszkriminációellenes szakpolitikában.

MTI