Minél több gyereke van egy női kutatónak, annál inkább lemarad a bére a férfiakéhoz képest

A Telex szemlézte a Fiatal Kutatók Akadémiája kutatását, amiben az akadémiai pálya elején lévők jövedelmi helyzetét, munkakörülményeit, elégedettségét vizsgálták 2021-ben. Az eredményeket most közölték. A kérdőívet 1135-en töltötték ki, ami az MTA 45 év alatti köztestületi tagjainak számához viszonyítva magas részvételi aránynak számít a kutatás készítői szerint. 

A felmérésben szereplők saját szavaikkal így értékelték az oktatók hazai helyzetét: "akadémiai szféra alulfinanszírozottsága, álláshalmozás kényszere és az alapbéremelés szükségessége, a pályázati rendszer javítása, „tudományos feudalizmus”, mentális egészség védelme, pályaelhagyás, tudományos utánpótlás nehézségei, oktatói-kutatói életpálya modell szükségessége."

A felmérés szerint a nők átlagos jövedelme minden vizsgált életkori kategóriában alacsonyabbnak mutatkozott a férfiak átlagos jövedelménél.A különbség különösen megnő a 36‒40 éves életkorban, ekkor a férfiak jövedelemnövekedésének dinamikája nem változik, míg a nőké megáll. A kutatás rávilágít, hogy a 36‒40 éves életkorban kialakult jövedelemkülönbség a 41‒45 éves korosztályban is megmarad. 

"A férfiak bére 40 éves korig az életkor előrehaladtával meredeken nő, míg a nők bérnövekedése lassabb, és kifejezetten lassú a harmincas éveik második felétől. Így a legmarkánsabb átlagok közötti különbség (kb. 150 ezer Ft) a 36‒40 éves korosztályban mutatkozik a férfiak javára. Ez a különbség alig mérséklődik a 41‒45 éves korosztályban, amikorra a nők bére nem tudja behozni a férfiakét" - írja a kutatás.  A felmérés szerint az életkori sajátosságokat figyelembe véve a nők és férfiak jövedelem-különbségének hátterében az akadémiai pályán lévő nőknek a harmincas éveik második felére tolódó gyermekvállalása állhat.

forrás: Fiatal Kutatók Akadémiája

Kimutatták továbbá, hogy a gyerektelen nők és férfiak bére között is szignifikáns a különbség, de ez a gyerekek számához viszonyítva még nagyobb lesz. „Nőként nem én vagyok a fő családfenntartó. Betegségek, ügyintézések, nevelés nélküli munkanapok, nyári szünetek stb. biztosan az én munkám rovására mennek. Szerencsére a felettesem lehetővé teszi számomra a távmunkát és a rugalmas munkaidőt, ezért nagyon hullámzik a munkára fordított idő és teljesítmény, függően attól, hogy a családi élet mit követel meg. Mivel az elvárt teljesítményt tudom hozni, ezért ebből nincs probléma, de úgy érzem, ennél sokkal többre is képes lennék." - idézi a kutatás egy 36-40 éves nő személyes véleményét. 

"Vélhetően a „hagyományos családmodell” érvényesülése nyomja rá a bélyegét a női kutatók bérére. A nők mennek el a családban gyermeknevelési szabadságra, ami a tudományos előmenetelüket hátráltatja, ami egybecseng a nemzetközi trendekkel is. Emellett az is valószínű, hogy a nők a családjukban átlagosan kevesebbet keresnek a férjüknél. Ezért feltételezhetnénk, hogy a családtámogatást (pl. családi adókedvezményt) is a férfiak nagyobb arányban veszik igénybe, mint a nők, és ez magyarázhatja a megmaradó jövedelem-egyenlőtlenségeket" - írja a tanulmány. 

A felmérés rámutat, hogy a vidéki jövedelmek átlaga minden vizsgált korosztályban elmarad a fővárosi bérek átlagától, és kiemelték azt is, hogy a kutatóintézetekben dolgozók elégedettebbek (71,1%) az egyetemi dolgozóknál (55,0%); a Budapesten dolgozók pedig elégedettebbek (63,7%) a vidéken dolgozóknál (54,0%). A kutatásból kiderül, hogy a magasabb jövedelmű és magasabb tudományos besorolással rendelkező válaszadók általános elégedettsége magasabb az átlagnál.

fotó: unsplash