Ki jár jól az EU-ban? Íme az órabérek, amik mindent elárulnak

Az Eurostat friss adatai szerint 2025-ben az átlagos óránkénti munkaerőköltség 34,9 euró (kb. 14 000 Ft) volt az EU-ban, míg az eurózónában 38,2 euró (kb. 15 300 Ft). Ez növekedést jelent 2024-hez képest (33,5 euró – kb. 13 400 Ft, illetve 36,8 euró – kb. 14 700 Ft), és jól mutatja, hogy a bérköltségek tovább emelkednek Európában.

Magyarország az alsó harmadban, de gyors a növekedés

Magyarországon 2025-ben az átlagos óránkénti munkaerőköltség 15,2 euró (kb. 6 100 Ft) volt, ami az EU egyik legalacsonyabb értéke. Csak Bulgária (12,0 euró – kb. 4 800 Ft) és Románia (13,6 euró – kb. 5 400 Ft) előzi meg alacsonyabb szinttel. Ugyanakkor a növekedés üteme jelentős: 2025-ben 8,9%-kal emelkedtek a költségek, ami az egyik legnagyobb bővülés az EU-n kívüli eurózónás országok között.

Nyugat–kelet bérszakadék: akár négyszeres különbség

Az adatok alapján továbbra is jelentős a különbség az uniós országok között. A legmagasabb óránkénti munkaerőköltséget Luxemburgban (56,8 euró – kb. 22 800 Ft), Dániában (51,7 euró – kb. 20 700 Ft) és Hollandiában (47,9 euró – kb. 19 200 Ft) mérték. Ez azt jelenti, hogy a legmagasabb és legalacsonyabb érték között közel ötszörös különbség van.

Nem csak a bérek számítanak: járulékok aránya az EU-ban

A munkaerőköltség két fő részből áll: bérekből és nem bérjellegű költségekből, például munkáltatói járulékokból. Az EU-ban a teljes munkaerőköltség átlagosan 24,8%-át teszik ki ezek a nem bérjellegű elemek, az eurózónában 25,6%-át. 

Országonként nagy az eltérés: Romániában például mindössze 4,8%, míg Franciaországban 32,3%, Svédországban 31,7% és Szlovákiában 28,6%. 

Magyarországon ez az arány az uniós átlagnál érdemben alacsonyabb, a korábbi Eurostat-adatok alapján nagyjából a 10–15%-os sávba esik.

Mindenhol nőttek a költségek – de nem egyformán

2025-ben az óránkénti munkaerőköltségek 4,1%-kal emelkedtek az EU-ban és 3,8%-kal az eurózónában. Az eurózónán belül minden országban nőtt a mutató, kivéve Máltát, ahol enyhe csökkenést mértek (-0,5%). A legnagyobb növekedést Bulgáriában (+13,1%), Horvátországban (+11,6%), Szlovéniában (+9,3%) és Litvániában (+9,2%) regisztrálták.

Az eurózónán kívüli országok közül – köztük Magyarországon is – mindenhol emelkedtek a költségek nemzeti valutában számolva: Romániában (+10,6%), Magyarországon (+8,9%) és Lengyelországban (+8,8%), míg a legkisebb növekedés Dániában volt (+3,0%).

Mit jelent ez versenyképesség szempontjából?

Az alacsonyabb munkaerőköltség – mint Magyarország esetében – rövid távon versenyelőnyt jelenthet a beruházásokért folyó versenyben, különösen a munkaintenzív ágazatokban. Ugyanakkor hosszabb távon korlátot is jelenthet: alacsonyabb hozzáadott értékű tevékenységeket vonz, és nehezítheti a bérfelzárkózást. A magasabb bérszintű országok ezzel szemben a termelékenységre, innovációra és magasabb hozzáadott értékre építik versenyképességüket.