Miért fizet jobban az egyetem az apáknak? – A fiatal kutatók bérkülönbségei

A fiatal magyar egyetemi kutatók fizetései mögött nemcsak a tudományos teljesítmény, hanem a társadalmi szerepek is jelentős hatással vannak. A KRTK és a BCE kutatói, Németh Brigitta és Lőrincz László által készített friss felmérés szerint a 45 év alatti akadémiai dolgozók között a gyermekvállalás kulcsfontosságú tényező a jövedelmek alakulásában.

A kutatás több mint ezer fiatal kutató bevonásával vizsgálta az alapbérek, pályázati támogatások és mellékállásokból származó bevételek összefüggéseit. Az eredmények szerint az alapbérben nincs szignifikáns különbség a férfiak és nők között, azonban a kiegészítő jövedelmeknél már jelentős eltérés tapasztalható: a férfiak átlagosan 30–40 ezer forinttal többet keresnek havonta ösztöndíjakból és másodállásokból.

Ez a jelenség a szakirodalomban „fatherhood premium”, vagyis apasági bónusz néven ismert: a gyermekes férfiak minden egyes gyermek után átlagosan mintegy 46 ezer forint többletjövedelemre tesznek szert. 

A vizsgálat továbbá rávilágított a horizontális szegregáció hatására: a férfiak által dominált tudományterületeken (pl. mérnöki, fizikai és matematikai tudományok) magasabbak a keresetek, míg a női dominanciájú területeken (pl. biológia, történelem, bölcsészettudományok) alacsonyabbak, ami a strukturális finanszírozási különbségekkel is összefügg.

A kutatók szerint a bérszakadékot két fő tényező okozza: a férfiak nagyobb arányban vállalnak többletmunkát és pályáznak kiegészítő forrásokra, míg a kisgyermekes nők családi feladataik miatt kevesebb időt tudnak fordítani a pluszjövedelmek megszerzésére.

A KRTK és BCE tanulmánya hangsúlyozza, hogy a tudományos pálya fenntarthatósága érdekében elengedhetetlen az alapbérek emelése, a pályázati és teljesítménymérés átalakítása, valamint a családbarát intézkedések bevezetése.