Módosítások az adótörvényben mire figyeljünk?

Az alábbiakban szakmai partnerünkkel, az Oppenheim és Társai Freshfields Bruckhaus Deringer Ügyvédi Iroda segítségével áttekintjük az adózás rendjéről szóló törvény leginkább érdeklődésre számot tartó módosításait a teljesség igénye nélkül.

2005. július 12-én a Magyar Közlöny 97. számában hirdették ki az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosításáról szóló 2005. évi LXXXV. törvényt (a továbbiakban: Módosítás).



Változó adatszolgáltatási rend

Az egyéni adó- és járulék-nyilvántartás kialakítása érdekében a munkáltatók és a kifizetők terhére a Módosítás bevezet egy egységes, személyre lebontott bevallási kötelezettséget. Ezt az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal kapcsolatos bevallást minden hónapban, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton vagy gépi adathordozón kell teljesíteni. Jelenleg is működik ilyen információszolgáltatás: a munkáltatók és kifizetők most az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz és az állami adóhatósághoz küldik el ezeket az adatokat. A Módosítás értelmében azonban 2006. január 1-jétől mindezt már csak egy szervezet felé az állami adóhatósághoz kell majd teljesíteniük. A változás lényege tehát nem a szolgáltatott adatok körét érinti hiszen a törvényalkotó szerint is lényegében azonos adattartalmú adatszolgáltatásról van szó. És hogy miért is volt szükség erre a módosításra? Az állami adóhatóságnál kialakítandó egyéni adó- és járulék-számlarendszerben nyilvántartandó adatok biztosítják majd 2006. évtől kezdődően a nyugdíj-biztosítási ellátások megállapításához, illetőleg az egészségbiztosítási ellátások utólagos ellenőrzéséhez felhasználható adatokat.

Emelkedik a büntetés mértéke

A módosítás a fenti, adatszolgáltatást érintő új rendelkezéssel összefüggő mulasztási bírság szabály alkalmazását 2006. július 1-jétől lépteti hatályba. Ha a munkáltató, illetőleg a kifizető a magánszemélynek juttatott adó- és járulékköteles kifizetésről teljesítendő bevallásában hiányos, illetve valótlan adatokat közöl, vagy a bevallás benyújtását elmulasztja, úgy bírságot kell fizetnie. A kiszabható mulasztási bírság felső határa a bevallással érintett magánszemélyek számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXXV. törvény módosítása szigorítja a foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség teljesítésének határidejét. A Módosítás értelmében 2005. szeptember elsejétől a biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentést az illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz (MEP) legkésőbb a biztosítási jogviszony első napját megelőző napon kell teljesíteni. A módosítás a mulasztási bírság legfelső határát a bejelenteni elmulasztott alkalmazottak számának és az adózóra egyébként kiszabható mulasztási bírság legfelső határának szorzataként határozza meg. A jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét, befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni.

Adófizetés kötelezettségcsoportok szerint

2006. április 1-jétől az állami adóhatósághoz teljesítendő adófizetésekre vonatkozó előírások is megváltoznak. A jelenlegi adónkénti fizetés helyett kötelezettségcsoportok szerint megnyitott és vezetett számlákra kell majd a befizetéseket teljesíteni.

Megszűnik a munkáltatói adómegállapítás

Talán az egyik leglényegesebb változás az, hogy 2007-től az adókötelezettségek egyszerűsítése érdekében megszűnik a munkáltatói adómegállapítás lehetősége. Szemben az eddigiekkel, amikor a munkavállaló személyijövedelemadó-megállapítását munkáltatója intézte, az adózó a 2006. évre vonatkozó jövedelmei tekintetében csak az önadózás, illetőleg az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítás útján tehet eleget ennek az adókötelezettségének.

Szokásos piaci ár

A módosítás szintén 2007. január 1-jétől bevezeti a szokásos piaci ár meghatározására irányuló eljárást. A Pénzügyminisztérium kérelemre határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló társaságok által egymás között megkötendő, jövőbeni jogügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, továbbá a megállapítás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, valamint ha meghatározható, a szokásos piaci árat, ártartományt.

Túlfizetés az adóhatóság javára

A módosítás szerint a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság hivatalból átvezetheti a túlfizetés összegét az adózó adóhatóságnál nyilvántartott tartozása javára. Ha az adózónak az adóhatóságnál nincsen nyilvántartott tartozása, akkor az adóhatóság az elévült túlfizetés összegét hivatalból törölheti persze csak a visszaigényléshez való jog elévülését követően.

Jövedelmezőséget is vizsgál az adóhatóság

A módosítás arra kötelezi az adóhatóságot, hogy az állami adóhatóság elnökének ellenőrzési irányelve ne csak az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket (szakma, ágazat) tartalmazza, hanem a szakmánkénti, tevékenységenkénti átlagos elvárható jövedelmezőségi mutatókat is. Az elképzelések szerint az adóhatóság az ellenőrzésre kiválasztás során az ezt a szintet el nem érő vállalkozásokat fokozottabb ellenőrzés alá vonja. Az adóhatóság által szakmánként, tevékenységenként kialakított jövedelmezőségi mutatókat, illetőleg a jövedelmezőségi mutatót el nem érő adózók fokozott ellenőrzésének szempontrendszerét a jövőben az adóhatóság elnöke által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési irányelv tartalmazza majd.

Időben kell majd érkeznie a nyomtatványoknak

A jelenlegi szabályok nem határozzák meg, hogy az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványokat a benyújtásukra előírt időpontot megelőzően mikor kell közzétenni. A Módosítás ezzel szemben végre határidő kitűzésével rögzíti, hogy a bevallási és adatszolgáltatási nyomtatványokat a benyújtásukra előírt határidőt megelőzően legalább 30 nappal az adóhatóságnak közzé kell tennie. A nyomtatványok közzétételének határidejére vonatkozó rendelkezéseket az adóhatóság honlapján közzétett számítógépes programok aktualizálására is megfelelően alkalmazni kell.

Ritkuló adóellenőrzés a nagyoknál
A Módosítás értelmében a 3000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózó rendszeres ellenőrzésének kötelező gyakoriságát a jelenlegi 2 év helyett 3 évre változtatja.



Elektronikus úton

A módosítás szerint az általános forgalmi adó és a társasági adó kivételével havi, illetve negyedéves bevallásra kötelezett adózó 2006. január elsejétől kizárólag elektronikus úton nyújthatja be negyedéves, illetve havi bevallását. A bevallási kötelezettségek teljesítésének módja tekintetében a módosítás a hatályos szabályozás szerinti papír alapon történő teljesítés lehetőségét korlátozza, azt csak a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó bevallására nem kötelezett magánszemély jövedelemadó-bevallása tekintetében engedi meg. Minden más esetben a bevallási kötelezettség elektronikus úton vagy gépi adathordozón történő teljesítését követeli meg.

Ezen általános szabály alól a módosítás a felkészülés megkönnyítése érdekében 2007. december 31-éig egy esetben kivételt enged. Ezek alapján a havi, illetőleg évközi bevallásra nem kötelezett adózó feltéve, hogy adófizetési kötelezettsége év közben nem keletkezett 2006. december 31-éig bejelentheti az állami adóhatóságnak, hogy bevallási kötelezettségét papír alapon (nyomtatványon) teljesíti. Ez a lehetőség nem vonatkozik a társaságiadó-, illetőleg az osztalékadó-bevallásra kötelezett adózóra.

dr. Havai Péter, az Oppenheim és Társai Freshfields Bruckhaus Deringer Ügyvédi Iroda ügyvédje és adószakértője.