Svájci indexálás: így maradtak el a magyar nyugdíjak a bérektől
A svájci indexálás egy olyan nyugdíjemelési módszer, amely nemcsak a pénzromlást (inflációt), hanem a gazdaság teljesítményét, pontosabban a nettó bérek növekedését is figyelembe veszi a nyugdíjak éves korrekciójakor.
A módszer lényege a kettősség: az emelés mértékét 50%-ban az infláció, 50%-ban pedig az országos nettó átlagkereset-növekedés határozza meg.
Hogyan működik a számítás?
A képlet nem túl bonyolult: az infláció mértéke + nettó bérnövekedés mértéke :2. Ennek a képletnek az eredménye adja az emelés összegét.
Például: ha egy évben az infláció 3%, de a fizetések átlagosan 9%-kal nőttek, akkor svájci indexálással a nyugdíjemelés 6% lenne.
A jelenlegi magyar rendszerben: a nyugdíjemelés csak 3% (mivel csak az inflációt követi).
Miért téma ez Magyarországon?
Magyarországon 1997 és 2009 között alkalmazták a svájci indexálás rendszerét. 2010 után azonban áttértek a tisztán inflációkövető nyugdíjemelésre.
A különbség a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha nőnek az árak, a nyugdíjak is emelkednek, vagyis az értékük papíron megmarad. Csakhogy a bérek ennél sokszor gyorsabban nőnek. Mivel a nyugdíjak ezt nem követik, a nyugdíjasok fokozatosan leszakadnak az aktív dolgozóktól.
A svájci indexálás segítene abban, hogy a nyugdíjasok életszínvonala ne szakadjon le a dolgozókétól.
Mi lett volna, ha...
A nyugdíjak 65 százalékkal lennének magasabbak most, ha a kormányzat 2010-ben nem vezette volna ki a svájci indexálást. Jelenleg 226 ezer forint a nyugdíjak átlagos összege, míg svájci indexálással 373 ezer forint lenne, ezen belül az öregségi nyugdíj átlaga 246 ezer helyett ma 405 ezer forintnál tartana.
Rendszerszerű megoldás helyett egyszeri juttatások
A jelenlegi rendszer inkább az egyszeri juttatásokra épít. Ezek rövid távon segítséget jelentenek, és könnyen kommunikálhatók is. Egy-egy plusz kifizetés viszont nem változtat azon, hogy a nyugdíjak hosszú távon leszakadnak a bérektől.
Mi lenne a megoldás?
Szakértők szerint a megoldás az lenne, ha a nyugdíjemelésekbe visszakerülne egy béralapú elem. Nem feltétlenül ugyanabban a formában, mint korábban, de úgy, hogy a gazdasági növekedésből a nyugdíjasok is részesüljenek. Ez tenné fenntarthatóbbá a rendszert – és közelebb hozná egymáshoz a dolgozók és a nyugdíjasok jövedelmi pályáját.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?