Svájci indexálás: így maradtak el a magyar nyugdíjak a bérektől
A svájci indexálás egy olyan nyugdíjemelési módszer, amely nemcsak a pénzromlást (inflációt), hanem a gazdaság teljesítményét, pontosabban a nettó bérek növekedését is figyelembe veszi a nyugdíjak éves korrekciójakor.
A módszer lényege a kettősség: az emelés mértékét 50%-ban az infláció, 50%-ban pedig az országos nettó átlagkereset-növekedés határozza meg.
Hogyan működik a számítás?
A képlet nem túl bonyolult: az infláció mértéke + nettó bérnövekedés mértéke :2. Ennek a képletnek az eredménye adja az emelés összegét.
Például: ha egy évben az infláció 3%, de a fizetések átlagosan 9%-kal nőttek, akkor svájci indexálással a nyugdíjemelés 6% lenne.
A jelenlegi magyar rendszerben: a nyugdíjemelés csak 3% (mivel csak az inflációt követi).
Miért téma ez Magyarországon?
Magyarországon 1997 és 2009 között alkalmazták a svájci indexálás rendszerét. 2010 után azonban áttértek a tisztán inflációkövető nyugdíjemelésre.
A különbség a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha nőnek az árak, a nyugdíjak is emelkednek, vagyis az értékük papíron megmarad. Csakhogy a bérek ennél sokszor gyorsabban nőnek. Mivel a nyugdíjak ezt nem követik, a nyugdíjasok fokozatosan leszakadnak az aktív dolgozóktól.
A svájci indexálás segítene abban, hogy a nyugdíjasok életszínvonala ne szakadjon le a dolgozókétól.
Mi lett volna, ha...
A nyugdíjak 65 százalékkal lennének magasabbak most, ha a kormányzat 2010-ben nem vezette volna ki a svájci indexálást. Jelenleg 226 ezer forint a nyugdíjak átlagos összege, míg svájci indexálással 373 ezer forint lenne, ezen belül az öregségi nyugdíj átlaga 246 ezer helyett ma 405 ezer forintnál tartana.
Rendszerszerű megoldás helyett egyszeri juttatások
A jelenlegi rendszer inkább az egyszeri juttatásokra épít. Ezek rövid távon segítséget jelentenek, és könnyen kommunikálhatók is. Egy-egy plusz kifizetés viszont nem változtat azon, hogy a nyugdíjak hosszú távon leszakadnak a bérektől.
Mi lenne a megoldás?
Szakértők szerint a megoldás az lenne, ha a nyugdíjemelésekbe visszakerülne egy béralapú elem. Nem feltétlenül ugyanabban a formában, mint korábban, de úgy, hogy a gazdasági növekedésből a nyugdíjasok is részesüljenek. Ez tenné fenntarthatóbbá a rendszert – és közelebb hozná egymáshoz a dolgozók és a nyugdíjasok jövedelmi pályáját.
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.21Fókuszban a "Hard HR" A workshop során a NIVEUS | PAYROLL és a NIVEUS | LEGAL szakértői a munkavállalói életciklus mentén haladva tekintik át a legfontosabb foglalkoztatási helyzeteket, a belépéstől kezdve a foglalkoztatás különböző szakaszain át egészen a kilépésig. Minden egyes ponton kiemelik azokat a kritikus jogi, adózási és bérszámfejtési kérdéseket, amelyek közvetlenül hatnak a HR döntéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Páyázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
A nyugdíjigénylés időpontjának megválasztása idén különösen nagy jelentőséggel bír: a 2026-ban emelkedő valorizációs szorzók növelhetik az... Teljes cikk
Rekordszintű különbségek rajzolódnak ki a magyar nyugdíjak között: miközben a többség 220 ezer forintnál kevesebből él, már több tucatnyian... Teljes cikk
A nyugdíjak emelése ma Magyarországon szinte kizárólag az inflációt követi, így az idősek ugyan papíron nem veszítenek a jövedelmük... Teljes cikk
- Ennyi magyar kap havi 2 millió forintnál több nyugdíjat 2 hete
- Évente egy kabát, de közben beázik a ház – mi történik a magyar nyugdíjakkal? 3 hete
- Kiknek jár a nyugdíj előtti álláskeresési segély és mekkora az összege? 1 hónapja
- A szakértő szerint elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer reformja 1 hónapja
- Mi az a valorizációs szorzó, ami kulcs a nyugdíjszámításnál? 1 hónapja
- „Az egészséges nagymama, nagypapa olyan, mint a lottóötös” – növelhetik-e az egészségügyi kiadások a GDP-t? 1 hónapja
- Mennyivel kap kevesebbet a magyar az osztrák nyugdíjasnál? Így értéktelenedett el a nyugdíj Magyarországon 1 hónapja
- Hogyan lehetne visszahozni a korkedvezményes nyugdíjakat? 1 hónapja
- Jóval kisebb nyugdíjat kapnak a nők mint a férfiak - Magyarország kivétel? 2 hónapja
- Ekkora reálhozamot értek el az önkéntes nyugdíjpénztárak 2 hónapja
- Egy sornyi szakszervezet kéri a korkedvezményes nyugdíj visszaállítását 2 hónapja

Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?