Módosul a jegybanktörvény, elbocsátások lesznek?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezésére a kormány beterjeszti a jegybanktörvény módosítását, amely racionalizálja a jegybank működését, csökkenti a monetáris tanács tagjainak és az MNB alelnökeinek számát.
Az MNB közleményének megfogalmazása szerint a kormányülést követően az Országgyűlés elé kerülő módosítás "egyszerűsíti, racionalizálja a Magyar Nemzeti Bank működését. Karcsúsodik a jegybank irányítása, amellyel a hatékonyabb, költségtakarékosabb működés a cél."
A kormányülésen elfogadott módosítások több fő ponton érintik a jegybank működését, szervezetét. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának létszáma öt-hét főre csökken, amely azonban a jelenlegi tagok mandátumát nem érinti. Az MNB valamennyi alelnöke tagja lesz a Monetáris Tanácsnak. A jegybanknak két alelnöke lesz az eddigi legalább három, legfeljebb öt helyett. Megszűnik az MNB igazgatósága, feladatait az MNB elnöke veszi át. Ugyancsak megszűnik az MNB közgyűlése, a jövőben az államot mint részvényest képviselő, államháztartásért felelős miniszter az MNB törvényben tételesen meghatározott tárgykörökben részvényesi határozattal dönt.
Magyarország európai uniós tagsága alapján a jegybanktörvény módosításakor ki kell kérni az Európai Központi Bank véleményét is. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések jelenleg is folyamatban vannak, és a szöveg véglegesítése során a törvényalkotók figyelembe tudják venni az EKB esetleges javaslatait is - áll az MNB közleményében.
Simor András az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: kinevezése után áttekintette az MNB struktúráját és arra véleményre jutott, hogy a hatékonyabb működés érdekében érdemes karcsúsítani a jegybankot, egy olyan szervezetet kell létrehozni, amelyben a döntések is minőségileg jobbak, hatékonyabbak lesznek. Az MNB elnöke kiemelte:a szervezet átalakítását felül kell kezdeni, a Monetáris Tanács működésének is át kell alakulnia. "Ha azt mondjuk, hogy az államháztartást korszerűsíteni kell, akkor ehhez az MNB-nek is alkalmazkodnia kell, bár a jegybank nem része a kormánynak" - tette hozzá.
A Monetáris Tanács működésével kapcsolatban megjegyezte: két érv ütközött. Az egyik amellett szólt, hogy jó, ha a Monetáris Tanácsnak sok tagja van, mert akkor számos információ, számos érv merül fel egy-egy döntés előtt. A másik érvelés szerint a kis létszámú testület a kedvező, mert akkor gyors, határozott döntések születhetnek. Simor András emlékeztetett rá, hogy az MNB szakértői áttekintették a külföldi példákat is, míg eljutottak a mostani javaslathoz. Most az a helyzet, hogy július 1-jéig a belső tagok száma lecsökken kettőre, a külső tagok száma kilenc marad. A Karvalits Ferenc melletti új alelnök kinevezésével a Monetáris Tanácsban három belső és kilenc külső tag lesz. Simor András kiemelte: az MT jelenlegi tagjainak mandátuma nem sérülhet, azaz az öt-hét tagból álló MT legkorábban 2010-2011-re állhat fel.
A jegybank elnöke kiemelte: az MNB-nek a hatékony működéshez két alelnök is elég, ezek azonban kulcsterületeket felügyelnek majd. Az egyik alelnök a monetáris politikáért lesz felelős, a másik a pénzügyi stabilitásért, a többi feladatot kinevezett ügyvezető igazgató, illetve igazgatók is el tudják látni.
Az MNB igazgatóságának megszűnésével kapcsolatban Simor András rámutatott: "nem jó az a jelenlegi gyakorlat, hogy a Monetáris Tanács döntéseit egy másik testület hajtja végre, ezt az MNB elnöke meg tudja oldani.
Simor András az MNB közgyűlésének tervezett megszűnésével kapcsolatban kiemelte: ennek indoka az, hogy a közgyűlésen valójában egyetlen érdemi döntéshozó, az államháztartásért felelős mindenkori miniszter van jelen, ő pedig közgyűlés nélkül, alapítói határozattal is tud dönteni az MNB fontos ügyeiben.
Végezetül Simor András elmondta: a módosítással kapcsolatban megindultak az egyeztetések az Európai Központi Bankkal. Ezek várhatóan egy hónapot vesznek igénybe, és a parlament már az EKB véleményének ismeretében hozhatja meg a döntést a módosításokról. Simor András hozzátette: "azt vélelmezem, hogy az Európai Központi Banknak lényegi ellenvetése nem lesz a törvénymódosítással kapcsolatban".
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
A Mercedes-Benz több tízmilliárd forint értékű beruházással létrehozza az első magyarországi kutatás-fejlesztési központját, amelynek a nyomán... Teljes cikk
Kelet-Közép-Európa legnagyobb kapacitású sütőüzemét építi fel a Ceres Sütőipari Zrt. 24 milliárd forintos beruházással a Tatai Ipari Parkban -... Teljes cikk
Megkezdte a termelést a kanadai Magna International magyarországi vállalatának vecsési üzeme – közölte a társaság pénteken az MTI-vel. Teljes cikk

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?