Jobban védenék a kölcsönzött munkaerő bérét

A szerdán beadott önálló indítvány célja a kölcsönzött munkavállalók védelmének biztosítása és a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés minőségének javítása úgy, hogy a kölcsönzött és saját állományú munkavállalókat egyenrangúan kezelik - írta a képviselő.

A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége korábban már felhívta a figyelmet arra, hogy hiába van erre európai uniós irányelv, a Malév csődje rávilágított, hogy nem érvényesül az esélyegyenlőség elve a munkaerőpiacon a kölcsönzött és a hagyományos keretek között foglalkoztatott munkavállalók között. A nemzeti légitársaság csődjével a szervezet szerint több száz munkavállaló és a kölcsönző cégük is hátrányos helyzetbe került, mivel a törvény a felszámolás költségei között a legvégén kielégítendő tartozások közé sorolja a kölcsönzött munkavállalók bérének fedezetével kapcsolatos igény kielégítését.

Ezen változtatna most Kósa Lajos indítványa, amely egyrészt a csődeljárásról és felszámolási eljárásról, valamint a bérgarancia alapról szóló törvényt módosítaná. A módosítás értelmében a felszámolási költségek között előresorolnák a kölcsönzött munkaerő bérét és bérjellegű juttatásait, valamint az ezeket terhelő adók és járulékok együttes összegét.

Az adós által kifizetendő felszámolási költségek között - rögtön harmadikként - megjelenik az adós által az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az adóst mint az iskolaszövetkezet szolgáltatását igénybevevőjét terhelő díj 85 százaléka is. A bérgarancia alapról szóló törvényt Kósa Lajos úgy módosítaná, hogy a felszámoló, ha a kölcsönbeadónak az esedékesség időpontjában nem tudja megfizetni a kölcsönzött munkavállaló után járó díjat, vagy pedig az iskolaszövetkezetnek nem tudja megfizetni az iskolaszövetkezettel kötött szerződésben foglalt díj 85 százalékát, ugyanúgy köteles a Bérgarancia Alaphoz fordulni, mintha a vele munkaviszonyban állók tekintetében nem tudná teljesíteni bérfizetési kötelezettségét (MTI).

2012. június 6.