Munkához szoktatnák a fiatalokat

Idén ősszel csaknem száz helyszínre látogat el a Pályaválasztási kiállítás, ahol a bemutatott szakmák legalább feléből hiány tapasztalható a munkaerőpiacon. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium közös projektje során a diákok első kézből – a szakmunkástanulóktól – kérdezősködhetnek, kipróbálhatják magukat, de személyes tanácsadáson is részt vehetnek, kiadványokat kapnak, illetve konkrét információkat szerezhetnek a foglalkozások keresettségéről, a fizetésekről és a munkaidőről.
Egy idén elkészült OECD-jelentés a középfokú és a felsőoktatás közötti kapcsolat felülvizsgálatát sürgeti. A céljuk az, hogy az egyetem vagy a főiskola a szakképzésre épüljön, ne két különálló részét alkossák az oktatásnak. Összekapcsolnák az oktatás- és gazdaságpolitikát is – azaz egyre inkább oda kell figyelnie az oktatásnak a cégek munkaerőigényeire. Ezért is építik ki egyre több országban a tanácsadó-hálózatokat, adatbázisokat és nyomonkövetési rendszereket, amelyek nemcsak a munkáltatóknak segítenek, hanem a diákok pályaorientációjában is.

Egy rossz választás mindent tönkretesz


A munkaügyi központok a roadshow-kon a diákok mellett a szülőket és a tanárokat is megszólítják. Az iskolákban ma is létezik tanácsadás: az osztályfőnök, a pályaválasztási felelős és a tantestület feladata. Uniós támogatásokból fejleszti az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) ezt a rendszert, ennek első lépése a pedagógusok pályaorientációs felkészítése és diáktanácsadóvá való továbbképzése. Mindkettőre az ÁFSZ honlapján lehet pályázni. Pirisi Károly, az FSZH vezetője az EduPressnek korábban azt nyilatkozta, hogy sok iskolában már most tanácsadók látogatják az osztályfőnöki órát vagy a szülői értekezletet. Ám ha helyben is van egy ilyen szakember – aki ráadásul személyesen ismeri a gyerekeket – akkor sokkal könnyebb az orientáció.

A pályaválasztás pszichológiai megközelítésben önmegvalósítást jelent. A diákok döntésébe azonban nem szabad sem a tanárnak, sem a szülőnek beleszólni. Ha olyan szakmát tanul egy gyerek, amelyet nem önmaga választott, hanem a szülő a be nem teljesült vágyait erőlteti rá, akkor sérülhet. Elhelyezkedhet persze akkor is, ha nem az álmai iskoláját végezte el, ám utálni fogja a munkáját. Persze utólag is megtanulhat egy újabb szakmát, azonban az elsőbe beleölt idő, pénz és energia már nem térül meg. Ez nemcsak a diákra lehet káros, de a munkaerőpiac és a gazdaság sem profitál belőle.

Iskolán kívül is segítenek

A Foglalkozási Információs Tanácsadóknál és a Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézeteknél szakemberek beszélgetnek a szülőkkel és a gyerekekkel, és közösen találják ki, hogy milyen szakma is „feküdne” leginkább a diáknak. Egy számítógépes teszttel mérik fel, hogy milyen területen tehetséges. A tanácsadók néha konkrét szakmát is tudnak ajánlani, más esetekben viszont csak az irányt adják meg. Az ePálya honlapon az önismeret mellett a szakmák sajátosságait is megismerheti a választás előtt álló gyerek: csaknem 250 weboldalt, 1500 középfokú oktatási intézményt, több mint 300 pályainformációs mappát és 50 pályaismertető filmet gyűjtöttek össze számukra.