Munkavállalói mobilitás

A mobilitást szolgálja az is, hogy az Európai Unió tagországaiban a más tagországok állampolgárainak biztosított szabad munkavállalás a célkitűzés. Több régi tagország már az új tagországok 2004-es felvételekor biztosította ezt a jogot, a régi tagállamok egy része ma is korlátozást tart fenn.

A magyar kormány hamarosan dönt arról, hogy milyen módon szabályozza az új belépő országok, Románia és Bulgária állampolgárainak munkavállalását.

A miniszter elmondta: a szaktárca vezetőjeként a kormány több tagjával együtt azon a véleményen van, hogy Magyarországnak fokozatosan kell biztosítania a teljesen szabad munkavállalást a két ország állampolgárainak. Magyarországnak, mint Romániával szomszédos országnak alaposan meg kell fontolnia, hogy olyan megoldást találjon, amely nem jelent feszültségeket a munkaerőpiacon, de figyelembe veszi a romániai magyar nemzetiségű állampolgárok érdekeit is. Ezt jelentheti a szabadabb munkavállalás biztosítása bizonyos szakmákban, területeken.

Az MTI korábban hírt adott arról, hogy az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága a közelmúltban egyetértett azzal, hogy Magyarország az első két évben ne biztosítson teljesen szabad munkavállalást, de azokban a szakmákban, amelyekben Magyarországon munkaerőhiány van, könnyítse meg a román és bolgár munkavállalók elhelyezkedését. Többen indokolták ezt azzal, hogy a régi tagországok rendelkezésére álló hétéves átmeneti időszak első két évében nincs lehetőség egy teljesen szabad munkavállalás későbbi szigorítására. Ezért először csak bizonyos szakmáknál célszerű lehetőséget adni a könnyebb munkavállalásra, illetve a regisztráció és elemzés alapján dönteni a későbbi könnyítésekről. A külföldi munkavállalók munkavállalását követő regisztrációs rendszer alapján félévente értékelhető lenne, hogy jelentett-e munkavállalásuk munkaerőpiaci feszültséget. Amennyiben nem, akkor lehetségesek további könnyítések.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács is foglalkozott a kérdéssel a közelmúltban. A szakszervezetek többsége nem támogatta azt a javaslatot, hogy csak egy bizonyos szakmai körben könnyítsék meg a román és a bolgár állampolgárok magyarországi munkavállalását. Szerintük ez nem következetes magatartás, mert Magyarország, amikor saját állampolgárainak munkavállalásáról volt szó, a szabad munkavállalást szorgalmazta. A munkáltatói érdekképviseletek fele szintén elutasította a korlátozást, szerintük ez gazdaságilag sem indokolt, a munkáltatói érdekképviseletek másik fele bizonyos korlátozást tartott szükségesnek.