Nagy Márton: idén nem lesz szükség a bérmegállapodás újratárgyalására

Éves átlagban 2025-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2,5 százalékos növekedést vár, jövőre 4,1 százalék, 2027-ben 3,9 százalék, majd 2028-ban és 2029-ben egyformán 4,1 százalékos GDP-növekedéssel számolnak. A GDP-ben a fogyasztás erőteljes bővülése dominál az idén a miniszter közlése szerint. Ezt támogatja a reálbér-növekedés, az árrésstop, valamint a családi adókedvezmény duplázása, illetve a háromgyermekesek októbertől életbe lépő szja-mentessége - ismertette.

A kiskereskedelmi forgalom bővülése 4-5 százalékos sávban van jelenleg, a tárca szerint a harmadik és negyedik negyedévben az 5-10 százalékos sávba emelkedik. A termelésüket a közeljövőben megkezdő nagyberuházások is jelentősen hozzájárulnak a GDP-növekedéshez - sorolta a miniszter.

Kitért arra, hogy a német adósságfék reformja idén akár közel 1 százalékponttal növelheti a német GDP-t, a védelmi kiadások, a polgári védelem, a kiberbiztonság és hírszerzés finanszírozása mentesül az adósságfék szabályai alól. Magyarországnak ez nagy lehetőséget jelent. A nettó export teljesítményét a külső kereslet élénkülése és a termelésüket megkezdő új gyártókapacitások fokozatosan emelhetik 2026-tól.

Hozzátette: az infláció átmenetileg gyorsul, idén 4,5 százalékos átlagos áremelkedést várnak, jövőre 3,6 százalékra csökkenhet a mutató, 2027-től 2029-ig pedig átlagosan évi 3 százalékos inflációval számol a tárca. A kormány megőrzi a nyugdíjak vásárlóerejét, a kiegészítő emelés keretében közel 40 ezer forinttal emelkedhet a 2025-ös átlagnyugdíj - hangsúlyozta.

A miniszter ismertetése szerint az indokolatlan áremelések több termékkört érintenek, az élelmiszereket, banki szolgáltatásokat és a távközlési szolgáltatásokat emelte ki.

Hangsúlyozta, hogy a kormány mindent megtesz a magas árak ellen a magyar háztartások védelme érdekében.

Az élelmiszerek esetében már mintegy ezer termék közül 884-nél árcsökkenést mértek, átlagosan 18,1 százalékos mértékben. A márciusi élelmiszer-infláció 7 százalék körül lehet, áprilisban pedig 5 százalék, és szeretnék elérni, hogy 5 százalék körül maradjon.

A banki szolgáltatásoknál "az árstop felé haladunk", a lakossági fizetési számlák vezetéséhez kapcsolódó díjak befagyasztását javasolják a 2024 december végi szintre

- fogalmazott.

A banki szolgáltatások díjainak áremelkedése jóval az indokolható szint fölött van, februárban 12,5 százalék volt éves alapon.

A távközlési szolgáltatások esetében első körben tárgyalnak a szolgáltatókkal az önkéntes korlátozásról - jelezte. A távközlési szolgáltatások ára elfogadhatatlan mértékben nőtt, februárban éves alapon 15,6 százalékkal, azon belül a jelentős súlyú TV, internet és telefon szolgáltatás terén például 19,6 százalékos emelkedés volt, annak ellenére, hogy kivezették az extra adót.

A tárgyalások végének függvényében a tárcavezető egy hét felkészülési időt tartott valószínűnek a szolgáltatóknak az új tarifák életbe léptetésére.

A közlése szerint a keresetek dinamikus emelkedése a következő években is folytatódhat, 2025-2029 között az átlagbérek 8 százalék feletti növekedése mellett a reálbérek 5 százalék körüli növekedése várható. A jelenlegi makrogazdasági feltevések alapján nem lesz szükséges a hároméves bérmegállapodás újratárgyalására.

A bérmegállapodás 10. pontját idézte, miszerint amennyiben az egyes mutatók (bruttó átlagkereset, GDP-volumennövekedés, infláció) eltéréseinek számtani összege a tárgyév 1-3 negyedévi átlagos tényadatai alapján pozitív vagy negatív irányban meghaladja az 1 százalékpontot, akkor tárgyalnák újra a minimálbér-emelés 2026-ra és 2027-re vonatkozó mértékét.

Az NGM jelenlegi várakozásai alapján a bérmegállapodás megkötésekor alkalmazott prognózis három mutatója és a tényértékek közötti eltérés számtani összege nem fogja elérni az egy százalékpontot 2025-ben, így idén nem lesz szükség a megállapodás újratárgyalására - ismertette.

A költségvetési fegyelem fenntartása továbbra is kiemelt, a külkereskedelmi termékforgalom és a folyó fizetési mérleg egyenlege is tovább javult 2024-ben - mondta.

A költségvetést megalapozó makrogazdasági előrejelzés ismertetése címmel megtartott sajtótájékoztatón a tárcavezető elmondta: elkezdték a 2026-os költségvetést tervezni, nyáron már lesz az országnak jövő évi költségvetése.

Kérdésre közölte: az élelmiszerkosár kétharmada nincs az árrésstopban, figyelik ezeket a termékeket is, hogy a kereskedők a veszteségeket ne ezeknek az emelésével kompenzálják.

Az extra adóterhekről azt mondta, hogy a kiskereskedelemben és a bankszektorban nem lát esélyt ezek kivezetésére.

Nagy Márton kitért arra, hogy a jegybankelnök törvénymódosítást kezdeményezett a jegybank vagyonkezelő alapítványainak és ilyen tevékenységének megszüntetéséről, szerinte azt a kormány támogatni fogja.

Az amerikai extra vámok kivetése az autókra egyedi céges szinten fognak eldőlni szerinte, mert az autógyárak a színfalak mögött intenzíven tárgyalnak. Még nem látható, hogy Magyarország egyértelműen vesztese lenne az intézkedésnek, korai következtetést levonni

- mondta.

A befektetési alapok szabályozására vonatkozó törvényjavaslatot a héten nyújtják be várhatóan - közölte kérdésre a miniszter. Az idei finanszírozási tervben jelenleg nem lát okot változtatásra.

Ezt gondolják a munkáltatók és a vállalkozók a bérmegállapodásról