Nem mernek szólni a munkahelyi diszkrimináció áldozatai

Még mindig nagyon kevesen mernek élni jogaikkal - jelentette ki dr. Demeter Judit, az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) elnöke "Az elv és gyakorlata - Az egyenlő bánásmód megsértése - Két hatóság vizsgálata alapján" című rendezvényen. Dr. Bérdi András, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelőségének igazgatója szerint a munkahelyi diszkrimináció áldozatai azért nem mernek szólni, mert félnek, hogy elveszítik munkahelyüket.

Demeter Judit és Dr. Bérdi András az általuk vezetett szervezetek tavalyi eredményeiről, jogairól és lehetőségeiről beszélt az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dísztermében, joghallgatókból és diszkriminációval foglalkozó szakemberekből álló hallgatóság előtt. Mindkét hatóság vezetője egyetértett abban, hogy Magyarországon a munkavállalók örülnek, ha van munkájuk, ezért inkább nem szólnak, ha munkahelyi diszkrimináció éri őket. Bár mindkét hatóság bejelentések alapján folytatja le vizsgálatait, Bérdi András szerint az OMMF munkaügyi ellenőrzései során a vizsgálódó szakemberek szintén találkozhatnak az egyenlő bánásmódot megsértő cselekedettel - bár az igazgató szerint a munkaügy területén az alapprobléma az, hogy az országban legalább egymillió ember dolgozik bejelentés nélkül - áll a lapunknak eljuttatott közleményben.

2008-ban az OMMF 7625 munkáltatót vizsgált, amelynek során tízből hat esetben találtak valamilyen szabálytalanságot, ám mindössze tíz bejelentés érkezett hozzájuk az egyenlő bánásmód megsértése címén - mondta az igazgató. Kifejtette: a bejelentők tízből hét esetben idős koruk miatti diszkriminációra panaszkodtak, ám a munkáltatók minden esetben bizonyítani tudták, hogy nem követtek el hátrányos megkülönböztetést. Csak egy beadvány volt, ami nemzeti és etnikai megkülönböztetésből eredő hátrányra hivatkozva érkezett a felügyelőséghez, ez viszont megalapozottnak bizonyult - nyilatkozta Bérdi.

Az EBH-hoz 1153 kérelem, illetve beadvány érkezett, amiből 356 zárult határozattal, ebből 37 elmarasztalással, 23 egyezséggel, kilenc esetben pedig a hatóság pénzbírságot szabott ki - olvasható az EBH 2008. évi tevékenységéről szóló beszámolóban. A törvény által meghatározott védett tulajdonságok közül a fogyatékossággal, az életkorral, valamint az anyasággal és etnikai hovatartozással összefüggésben érte leginkább hátrány a panaszosokat - mondta Demeter Judit. Az EBH elnöke hozzátette: az EBH igazi ereje virtuális szégyenlistájában rejlik, amelyen jelenleg 14 cég szerepel. Egy esetben vettek le vállalatot a listáról: itt a cég dolgozói utcára kerülhettek volna, ha a munkáltató nem vehet részt a közbeszerzési pályázatokon. Demeter Judit szerint ez visszalépésnek tűnhet, azonban ha a szóban forgó cég újabb jogsértést követ el, visszakerül a listára.

S.Kállai Szilvia, Roma Sajtóközpont