Nem rengeti meg a gazdasági bizonytalanság az álláspiacot

Továbbra is csúcs közelében a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 24 ezer új munkahely jött létre egy év alatt, a közfoglalkoztatottak létszáma 9 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 14 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest, így november-január átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4 706 ezer fő volt – emlékeztet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki gyorstájékoztatójára Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője. A legutolsó hónapban a 15-74 éves népesség 66,9 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, a szezonálisan összevethető tavalyi év azonos hónapjában mért 65,9 százalékos aktivitási rátával és az előző hónapban mért 66.8 százalékos szinttel szemben. Ugyanebben a hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt az előző havi 3,8 százalékot követően, és az előző év azonos hónapjában mért 3,7 százalékos szint után – idézi fel a KSH közleményét.

Horváth András úgy véli, a magyar munkaerőpiac továbbra is stabil számokat produkál, a negatív belső és külső tényezők egyelőre nem gyakoroltak érdemi hatást a 4,7 millió fős történelmi foglalkoztatottsági szintre, és az aktivitás is új csúcsokra ér, mivel láthatóan az inaktívak is egyre inkább visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezetben. Az elemző szerint az ukrajnai háború, az európai energiaválság, a látványos kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós előjelek egyelőre nem jelentkeztek érdemben a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából.

Az ár-bér spirál az egyik legfontosabb kezelendő kérdés

A munkaerőpiaci feszesség továbbra is magas – írja Horváth –, a 60 ezret elérő bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. Azonban a következő időszakban egy bekövetkező európai recesszió és/vagy újraéledő energiaválság esetén csökkenhet a munkaerőpiac feszessége, elsősorban a betöltetlen álláshelyek visszaesésén keresztül, amely óvatosság már most is érezhető a vállalatok részéről – mutat rá a Magyar Bankholding elemzője, aki hozzáteszi, a jelenlegi legakutabb kérdés, hogy az ár-bér spirált megakadályozni igyekvő jegybankok kamatemelései láthatóan még szinte egyáltalán nem fejtették ki hűtő hatásukat a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban. Horváth szerint azonban érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági változások 9-12 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben.

A továbbra is látható munkaerőkereslet az elemző szerint egyben erősíti az aggodalmakat a továbbra is erőteljes infláció kapcsán, mivel a munkaerőpiaci feszesség jelenlegi szintje, illetve az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremelések az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább gyorsítják, pluszban hozzáadódva az elszabaduló energia- és alapanyag költségekhez, erősítve a vállalatok áremelési szándékát.

Kicsit emelkedik, majd csökken a munkanélküliségi ráta

A Magyar Bankholding elemzője visszafogott, az év első felében 4,5 százalék közelébe emelkedő, majd az év végére ismét a korábbi 3,5 százalékot közelítő szint környékére csökkenő munkanélküliségre számít a jelenlegi folyamatok alapján, így a kereslet némi csökkenése mellett is igaz, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében maradhat a piac, mivel a pandémia utáni helyreállási problémákból kiindulva igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők a jelenlegi helyzetben. Így a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányában kereshetik a megoldást, amit az egyéb költségek megugrása is indokol, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság felzárkózása szempontjából – zárul Horváth András elemzése.