Németország: rövidített munkaidő a munkanélküliség megfékezésére

Vajon ez azt jelentené, hogy Németország megmenekült a gazdasági válság pusztításából? A közgazdászok szerint valószínűleg nem: a német gazdaság mutatói nem javultak, az ország továbbra is olyan nehéz helyzetben van, amilyennel csaknem a II. világháború óta nem kellett szembenéznie. A német munkaerőpiac látszólagos rugalmasságágának magyarázata abban rejlik, hogy a kormány néhány hónapja munkahely-megtartó programot indított a munkanélküliség visszaszorítására, megpróbálva ezzel mérsékelni a gazdasági lassulást. A kormányzat által támogatott programok keretében megvalósuló rövidített munkaidőt eddig már körülbelül 400 000 munkáltatónál alkalmazták, ami 1,3-1,4 millió munkavállaló munkahely-megtartását eredményezte.

Több közgazdász ellenzi a programot és azzal érvel, hogy a munkanélküliségi statisztikák ily módon történő mesterségesen generált javítása csak rövid távon mutat pozitív képet, ugyanakkor könnyen alááshatja a bizalmat, akkor, amikor a gazdaság gyorsulni kezd - ugyanakkor a munkanélküliség változatlan marad, esetleg tovább romlik majd.

A rövidített munkaidőben való foglalkoztatás felfelé korrigálta a munkanélküliségi mutatókat: hiszen a feleslegessé, vagy könnyen pótolhatóvá vált alkalmazottakat ily módon sokszor csak papíron tüntetik fel foglalkoztatotti státuszban (az ipari termelés visszaesése miatt sokszor nem is tudnak nekik munkát biztosítani), ugyanakkor a statisztikák szerint sikerül ezzel áthidalni a válság legmélyebb periódusát. Ulrich Wortberg, a Landesbank elemzője szerint a munkanélküliség visszaszorítására indított kormányzati program sérülékeny pontja, annak hátulütői a gazdaság élénkülése során derülhetnek majd ki.

Németországban szeptemberben lesz a következő választás, amelyen jelentős szerepet kap a munkanélküliség kezelése. Olyannyira, hogy akár az Angela Merkel vezette kormánypárt javára is billentheti a mérleget.

Forrás: New York Times

Buzás Judit