Nevelőszülői béremelés? Igen is, meg nem is
Két külön döntés született a nevelőszülők jövedelmének emeléséről: a parlament törvényben növelte az alapdíjakat, miközben a kormány egy rendelettervezetben kiegészítő, fenntartóknak járó támogatást vezetne be. A pluszpénz érkezik, de nem minden eleme jelent közvetlen, garantált béremelést a nevelőszülőknek.
Az elmúlt napokban két, egymással összefüggő, de jogilag és tartalmilag eltérő döntés született a nevelőszülők jövedelmi helyzetéről. Az egyik egy parlamenti törvénymódosítás, amely az alapdíjakat emeli, a másik egy kormányrendelet-tervezet, amely kiegészítő támogatást adna a fenntartóknak. A kettő együtt növelheti a rendszerbe érkező forrásokat, de nem azonos módon és nem azonos biztonsággal hat a nevelőszülők tényleges jövedelmére.
Törvényben rögzített alapdíj-emelés 2026-tól
Az Országgyűlés a múlt héten elfogadta azt a törvénymódosítást, amely jelentősen átalakítja a nevelőszülők díjazását. A döntés értelmében 2026. január 1-jétől a nevelőszülői alapdíj a minimálbérhez kötve emelkedik.
A módosítás szerint:
-
gyermek elhelyezése nélkül is jár díjazás, amely a minimálbér 60 százaléka lesz (korábban 30 százalék),
-
egy gyermek nevelése esetén a díjazás a minimálbér 100 százaléka,
-
két gyermeknél a minimálbér 140 százaléka,
-
három vagy több gyermek esetén gyermekenként a minimálbér 60 százaléka,
-
a speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermekek után járó többletdíj mértéke a minimálbér 7 százalékáról 15 százalékra nő.
Ez a változás törvényi szintű, hosszú távon beépül a rendszerbe, és automatikusan követi a minimálbér emelkedését.
Forrás: MTI / Országgyűlés
Kormányrendelet-tervezet: kiegészítő támogatás a fenntartóknak
A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott egy rendelettervezetet, amely a gyermekvédelmi és gyerekjóléti területen dolgozók számára új kiegészítő szociális pótlékot vezetne be, valamint a nevelőszülők díjazásához kapcsolódóan is többletforrást biztosítana - írja a HVG.
Kulcsfontosságú különbség: a korábban ígért 15 százalékos emelés nem az alapbérek rendezését jelenti, hanem döntően pótlékokra és kiegészítő pótlékokra épül. A 2008 óta befagyasztott béralap továbbra sem változik, a növekedés kizárólag a pótlékok emelésével és új kiegészítő pótlékok bevezetésével valósulna meg.
Pótlékok fizetési osztály és pályán töltött évek szerint
A rendelettervezet részletezi, hogy a pótlék összege a fizetési osztálytól és a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időtől függ:
| Pályán töltött évek | Pótlék összege (Ft/hó) |
|---|---|
| Pályakezdő | 14–42 ezer |
| 48 éve a pályán | 68–85 ezer |
A kiegészítő szociális pótlék esetében a különböző fizetési osztályok alapján pályakezdők 14–41 ezer Ft, tapasztalt dolgozók 18–74 ezer Ft kiegészítést kaphatnak havonta.
Fenntartó típusa szerinti kifizetés
-
Helyi önkormányzatok: havi kifizetés, a tárgyhónapban kifizetendő, felhasználás 2026. december 31-ig.
-
Nem állami fenntartók (egyház, civil, alapítvány stb.): éves összeg, felhasználás 2027. január 31-ig.
A kifizetés összege kizárólag a dolgozók bérnövekedésére és a kapcsolódó közterhekre fordítható. A fenntartók nem igényelhetnek további támogatást a meghatározott összegeken felül.
Nevelőszülők gyerekszám szerinti támogatása
A nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek után járó éves támogatás összege:
-
1 gyermek után 875 ezer Ft,
-
2 gyermek után 1,75 millió Ft,
-
3 gyermek után 2,6 millió Ft,
-
10 gyermek után 14,9 millió Ft évente.
A speciális vagy kettős szükségletű gyermekek után további 350 ezer Ft/gyermek/év, havi egyenlő részletekben. A pénz nem közvetlenül a nevelőszülőknek jár, hanem a fenntartóknak kell fordítaniuk a díjazás növelésére.
-
A törvénymódosítás - közvetlen, garantált jövedelmet jelent a nevelőszülőknek, hosszú távon kiszámítható.
-
A rendelettervezet - finanszírozási oldalról erősíti a rendszert, de nem teremt automatikus, egyéni bérgaranciát.
A rendelet kifejezetten rögzíti, hogy a meghatározott összegeken felül a fenntartók nem igényelhetnek további támogatást, és a pluszpénz felhasználása időben korlátozott, elsősorban a 2026-os évre.
A „béremelés” így részben garantált, részben feltételes.
- 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek


Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon