Az amerikai bértarifák alkalmazása fokozza a vezetői bérfeszültséget Európában
A Vlerick Business School éves vezérigazgatói díjazási jelentése szerint az európai cégvezetők medián fizetése jelentősen emelkedett, de az amerikai benchmarkok átvétele tovább növeli a bérfeszültséget és a részvényesek elégedetlenségét. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a túl komplex ösztönzők és a túlzott részvényalapú juttatások nem garantálják a jobb teljesítményt.
A Vlerick Business School Executive Remuneration Research Centre kutatói, Xavier Baeten professzor és Marthe Van Hove szenior kutató által elkészített éves vezérigazgatói díjazási jelentés az STOXX Europe 600 indexben szereplő, 17 európai ország 600 tőzsdei cégét vizsgálta. A felmérés szerint az európai cégvezetők (CEO-k) medián fizetése 12%-kal emelkedett az elmúlt évben, és 2016 óta – az inflációt nem számolva – összesen 48%-os növekedést mutatott.
Az Egyesült Királyságban a medián fizetés elérte a 6,07 millió eurót (2 227 millió Ft), míg Franciaországban 5,19 millió euró (1 904 millió Ft), Németországban pedig 5,28 millió euró (1 937 millió Ft) volt ez az érték. Németországban a cégvezetők 1,40 millió eurós (513 800 000 Ft) alapfizetése 22%-kal haladja meg az európai átlagot. Azoknál a vállalatoknál, amelyek amerikai versenytársakhoz igazítják a béreiket, a vezetők tipikusan 80-szor többet keresnek, mint az alkalmazottaik, míg amerikai benchmarkok nélkül ez az arány 47-szeres.
A kutatás legfontosabb megállapításai az alábbiak szerint összegezhetők:
- Amerikai hatás: A megkérdezett cégek 51%-a legalább egy amerikai versenytársat használ benchmarkként a vezérigazgatói juttatások meghatározásához, ami mesterségesen felhajtja az európai béreket.
- Hosszú távú ösztönzők: A hosszú távú juttatások nőttek a leggyorsabban (2016 óta 41%-kal), ugyanakkor az alaptarifák 200%-át meghaladó lehívások gyengébb hároméves részvényesi hozammal járnak együtt.
- Rövid távú bónuszok: A nagyobb rövid távú ösztönzők, például az éves bónuszok semmilyen összefüggést nem mutattak a magasabb vállalati teljesítménnyel.
- Pénzügyi KPI-ok komplexitása: A túlbonyolított és átfedő pénzügyi teljesítménymutatók nem bizonyították, hogy nagyobb részvényesi értéket teremtenének.
- Nem pénzügyi célok: A hosszú távú tervek 72%-ában szerepelnek nem pénzügyi célok (például klímaváltozás vagy sokszínűség), ám ezek súlya mindössze 18%-ot tesz ki.
- Női vezetők aránya: A női vezérigazgatók aránya a 2016-os 3,7%-ról 2025-re 9,6%-ra emelkedett (az Egyesült Királyságban 12,5%, Németországban 7,7%), és a juttatásokban nem mutatkozott statisztikailag szignifikáns különbség a nemek között.
A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a testületeknek a piaci gyakorlatok gondolkodás nélküli másolása helyett a stratégiai prioritásokat kifejező, átláthatóbb ösztönzőkre kellene fókuszálniuk, mivel a nagyobb jutalmak önmagukban nem eredményeznek jobb teljesítményt.
Forrás: Personnel Today
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek


Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon