Nyilvános a Nemzeti Alaptanterv

A NAT egy bevezetőből és tíz fejezetből áll, mely "a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség átadásában és az egyetemes kultúra közvetítésében, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítésében jelöli meg". Az alaptanterv célja többek közt, hogy a gyermek "a haza felelős polgárává" váljon, "kifejlődjön benne a hazafiság érzelemvilága", illetve "reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert". "Alakuljon ki benne a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége" - áll a bevezetőben. A nemzeti öntudatra való hazafias nevelés jegyében az alaptanterv szerint a tanulóknak tanulmányozniuk kell "a jeles magyar történelmi személyiségek" munkásságát, illetve el kell sajátítaniuk azokat az ismereteket, amelyek "az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek".

Újdonság az alaptantervben, hogy a köznevelésnek a családi életre is fel kell készítenie a gyerekeket. "Társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele" - írja a bevezető. Az iskolának emellett "foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is".

A jelenlegi gazdasági válság miatt fontos célkitűzés, hogy a közoktatásban a gyerekek hasznosítható ismereteket kell szerezniük "a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról", a tanulók "felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén".

2013-tól az etika mellett hon- és népismeretet, illetve társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek is tanítanak majd az iskolákban. A történelemoktatás része lesz a nemzeti és az európai identitástudat kialakítása, "a szűkebb és a tágabb közösségekhez - a lakóhelyhez, a nemzethez, Európához, az emberiséghez - tartozás személyes megélése".

A tanterv szerint az iskola feladata egyebek mellett, hogy megtanítsa, hogyan kell kritikusan használni az internetet, hogyan ismerhetünk meg és fogadhatunk el idegen kultúrákat, vagy épp egy ember viselkedése milyen érzelmeket takar. Az oktatás része az állam működésének és alapvető gazdasági folyamatok megismerése.

A művészetoktatásban a NAT bevezeti a dráma- és táncoktatást, a mozgóképkultúra és a médiaismeret oktatása célja pedig, hogy a gyerekek megismerjék az értékhordozó audiovizuális műveket, különösen az európai és a magyar filmművészet alkotásait, képesek legyenek tudatosan médiatartalmat választani, és kritikusan fogyasszanak reklámokat. Kiemeli továbbá az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőség és egyéb veszélyek elkerülésével kapcsolatos ismeretek tudatosítását.

A gyerekek a koruknak megfelelő szinten elemzik majd a médiatermékeket. Míg az alsósok szövegértését azzal erősítik, hogy megtanítják őket összevetni az emberek valós és tévés műsorokban mutatott viselkedését, a nagyok már az azonos események eltérő médiareprezentációit hasonlítják majd össze.

Negyedik osztálytól kell nyelvet tanulni, és az általános iskola végére mindenkinek legalább egy idegen nyelvből el kell jutnia a hatfokú skála második, A2 szintjére (megért egyszerűbb szövegeket, illetve képes egyszerűbb mondatokkal megértetni magát). A középiskolában az alaptanterv szerint az első nyelvből mindenkinek el kellene érnie a következő, B1, illetve a második nyelvből az A2 szintet.

A jelenlegi alaptantervhez képest új elem a koncepcióban az életvitel és gyakorlat oktatása. A tantárggyal a tervezet indoklása szerint a társas-társadalmi és a technikai környezet tapasztalati megismerését, valamint a mindennapi életvezetéshez szükséges gyakorlati tudás megszerzését próbálja az iskola megkönnyíteni. Az 1-4. évfolyamon a fejezethez csatolt táblázat szerint olyan készségeket kíván a tanterv megalapozni, mint a hatékony, önálló tanulás, a munka kultúrájának "az alkotó munka folyamatának gyakorlati elsajátítása, az alkotás örömének átélése", a pozitív alkotó magatartás kialakítása vagy a munka megbecsülése, de célként tűzi ki az anyag a kezdeményező és vállalkozóképesség valamint a környezettudatos beállítottság és a kritikus fogyasztói magatartás kialakítását is.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár február 3-án azt mondta, hogy egyhónapos társadalmi vitát folytatnak a NAT-ról. Március 2-ig lehet véleményezni a dokumentumot az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján, ezután készül el a végleges változat. Az origo.hu kérdésére Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet igazgatója, a NAT-bizottság elnöke azt mondta: a NAT alapján már készítik az új kerettanterveket, amelyek tantárgyra és évfolyamokra lebontva határozzák meg a követelményeket. Ezek még az idén elkészülnek, és az iskoláknak év végéig kell majd átalakítaniuk a saját helyi tantervüket. Az oktatási államtitkárság korábbi tervei szerint iskolatípusonként két kerettanterv készül, és az iskoláknak kötelező lesz az egyiket kiválasztani. A kerettanterv a tervek szerint nagyjából kilencven százalékban meghatározza az iskola helyi tantervét. Az új tanterv szerinti tanítási rend 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben, az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon tanulók számára lép életbe.

origo.hu/edupress.hu