Nyugdíj: lehet-e szerezni szolgálati időt megváltozott munkaképességűként?

Dr.Farkas András nyugdíjszakértő a NyugdíjGuru News legújabb hírlevelében azt a kérdést járja körül, hogy szerezhet-e szolgálati időt egy megváltozott munkaképességű hölgy.

Mint írja, elsőként el kell különíteni
- a rokkantsági nyugdíj és
- a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás
folyósítási időtartamát.

A rokkantsági nyugdíj mint saját jogú nyugellátás jogintézménye 2011. december 31-éig létezett, 2012. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyeknek már nem nyugdíj, hanem speciális egészségbiztosítási pénzbeli ellátás - rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás  - állapítható meg.

Rokkantsági nyugdíj

A rokkantsági nyugdíj folyósítási idejével nem volt szerezhető szolgálati idő, mivel a rokkantsági nyugdíj saját jogú nyugellátásnak minősült.

Ennek következtében a rokkantsági nyugdíj folyósításának tartama nem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe sem.

Ha valaki a rokkantsági nyugdíja - mint az akkori szabályok szerinti saját jogú nyugellátás - mellett bármilyen jogviszonyban dolgozott, akkor annak révén sem szerezhetett további szolgálati időt és az így szerzett keresetét sem lehet figyelembe venni az öregségi nyugdíj számítása során.

Miután a rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzéssel nem volt szerezhető szolgálati idő, így e munkavégzés tartama sem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe.

A nyugdíjtörvény szerint ugyanis a saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe, ráadásul a saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során sem vehető figyelembe.

Viszont ha dolgozott egy rokkantnyugdíjas a nyugdíja mellett, akkor a 2007. április 1. és 2011. december 31. közötti időszakban a munkával szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező keresete alapján nyugdíjnövelésre szerezhetett jogosultságot, amelyet a rokkantsági ellátása, illetve az öregségi nyugdíja tekintetében is érvényesíthet.

A nyugdíjnövelés mértéke az adott évi kereset 1/2400-ad része, vagyis az évesített kereset egytizenketted részének fél százaléka.

Mint a szakértő írja, a nyugdíjtörvény erről úgy rendelkezik, hogy az öregségi nyugellátásban részesülő személy - ideértve a rokkantsági nyugdíjban részesült személyt - nyugellátását a sajátjogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával - a jövedelem megszerzését követő naptári év január 1-től - növelni kell.

A nyugdíjnövelés kiszámítása során az a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem vehető figyelembe, amely után az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény rendelkezése szerint aki rokkantsági nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát a megváltozott munkaképességű személyek ellátása esetén is érvényesítheti az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.

Rokkantsági és rehabilitációs ellátás

A 2012. január 1-jétől megállapítható rokkantsági ellátás folyósítási idejével sem szerezhető szolgálati idő, ez esetben amiatt, mert a rokkantsági ellátás összegéből nem vonnak nyugdíjjárulékot.

A rokkantsági ellátás folyósítási tartama a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe sem számítható be.

A szintén 2012. január 1-jétől megállapítható rehabilitációs ellátás folyósítási idejével viszont szolgálati idő szerezhető (a rehabilitációs ellátás összegét 10% nyugdíjjárulék terheli), ez a szolgálati idő azonban szintén nem számítható be a nők kedveményes nyugdíjára jogosító időbe.

Abban az esetben, ha az érintett személy dolgozna a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátása mellett, akkor a munkavégzés tartama - mint keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban töltött idő - szolgálati időnek minősül, amely beszámítható a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe is.

A nyugdíjjogosultság szempontjából a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett végzett keresőtevékenység alapján
- részmunkaidővel is teljes értékű szolgálati idő szerezhető,
- a nyugdíjszámítás során azonban arányosítani kell az így szerzett szolgálati időt, ha a kereset nem érné el a minimálbér összegét.

Összegzés

A fentiek alapján nem minősül szolgálati időnek (és a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe sem számítható be)
- a rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartama,
- a rokkantsági nyugdíj mellett folytatott keresőtevékenység időtartama,
- a rokkantsági ellátás folyósításának tartama.

Nyugdíjnövelésre jogosít viszont a rokkantsági nyugdíj mellett 2011. december 31-éig keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereset.

Szolgálati időnek minősül a rehabilitációs ellátás folyósításának tartama - de ez az időtartam nem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe.

Szolgálati időnek - egyúttal a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időnek - minősül viszont a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban (például munkaviszonyban) töltött idő.