Nyugdíj: nem volt szerencsés az áprilisi infláció

A Napi Gazdaság információi szerint eddig 11 magánnyugdíjpénztár érte el a működéshez minimálisan meghatározott kétezer feletti tagszámot, de a szakértők a piac további ritkulására számítanak.

A lap arról számolt be, hogy a tagok száma és a vagyon alapján piacvezető az ING kasszája lehet, a korábbi első helyezett OTP a második. Hozzátették: az egy tagra jutó vagyon szerint a Budapest és az MKB pénztárak érték el a legjobb eredményt.

A Napi Gazdaság közlése szerint a volt pénztári tagok több mint tízmilliárd forinttól estek el amiatt, hogy a reálhozam számításánál a májusi helyett az - akkor még nem ismert - áprilisi inflációs adatot vették figyelembe.

Áprilisban ugyanis a vártnál magasabb, 4,6 százalékos inflációt regisztráltak. Elemzők akkor az árindexet szezonális okokkal, elsősorban a ruházati termékek és az élelmiszerek árának emelkedésével magyarázták. Májusban aztán jóval kedvezőbb volt a kép: az egy évvel korábbihoz viszonyítva az árak "csupán" 3,9%-kal növekedtek.

Hogyan számolják a reálhozamot?

A magánnyugdíjpénztári vagyonból a visszalépett tag a hozamgarantált tőke feletti összeget vagyis a reálhozamot és a tagdíj-kiegészítés összegét igényelheti vissza.

A hozamgarantált tőke összegét a pénztárak a törvényben meghatározott módon számítják ki. Ez pedig a következőképpen néz ki: a tag egyéni számláján jóváírt tagdíj és tagdíj-kiegészítés összegét felszorozzák a jóváírás hónapjára vonatkozó, KSH által közzétett inflációs rátával.

Ezt követően a pénztár megvizsgálja, hozamgarantált tőke kisebb vagy nagyobb mint az egyéni számlán szereplő összeg. Ha a hozamgarantált tőke összege kisebb, akkor a különbözet – hozamgarantált tőke feletti összeg – kerül kifizetésre a volt pénztártag részére olyan módon, ahogy arról a pénztártag rendelkezett.