Nyugdíj ötvenévesen? Nem álom!

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet egy összesített prognózist készített az - egyébként OECD-tagsággal nem rendelkező - ázsiai államok nyugdíjrendszereiről, hogy felhívja a figyelmet
azokra a hibákra, amelybe az európai és az észak-amerikai kormányok már beleestek. A szervezet megállapította, hogy az idősebb korosztályok számarányának növekedése a fejlett ipari államokban
százéves folyamat során ment végbe. Ugyanez Ázsiában két-három évtized alatt fog lezajlani, vagyis az óriási létszámú, elaggott lakossági hányad eltartásának kötelezettsége hirtelen fog az aktív
dolgozók nyakába szakadni. A várható feszültségek kezelése érdekében - figyelmeztet az OECD - most még rendelkezésre áll egy időbeni rés, ennek elszalasztása azonban súlyos problémákat fog generálni.
Az élettartam növekedése Ázsiában is megfigyelhető, amivel azonban ott nem tart lépést a nyugdíjkorhatár megemelése. Míg a legfejlettebb ipari államok között az aktív életpálya befejezése 65 évre
nőtt, a nem OECD ázsiai államokban az adott határ 59 év a férfiak, és 57 év a nők körében. A fokozódó aránytalanságok következtében a nyugdíjban töltött idő az ázsiai feltörekvő államokban már most
is 20 év körül van, ami két évvel több a fejlett országokhoz képest. Kirívó esetnek számít Sri Lanka, ahol egy n? már 50 éves korában nyugdíjba vonulhat, hogy aztán azt - a statisztikák szerint - 33
évig élvezze; vagyis hosszabb ideig van nyugdíjban, mint amennyit dolgozik. A szélsőség egy másik oldalát képviseli Kína, ahol a demográfiai viszonyok - folyamatban lévő - stabilizálódása után akár a
bérek 50 százalékát is el kell vonni majd a keresőktől, hogy legyen miből finanszírozni az időskorúak ellátását. A megfelel? szám a fejlett ipari államok körében 10 és 20 százalék körül ingadozik. A
megoldás - hangsúlyozza az OECD elemzése - csak egy irányba mutathat: erőteljesen meg kell emelni a nyugdíjkorhatárt, mindenütt. Világgazdaság