Nyugdíjügy: 100 ezer ember vár tízre

Sokan szinte elképzelhetetlennek tartják, hogy a taláros testület ne kaszálná el a pénztártörvénynek azt a passzusát, amely szerint a magánkasszáknál maradók bár fizetnek nyugdíj-hozzájárulást, pénzt nyugdíjas éveikben az államtól nem kapnak.

Állítólag veszélybe kerülhet az a jogszabályi rendelkezés is, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte hozzájárulássá.
Az átnevezéssel a befizetés "járulék jellege" nem szűnt meg, vagyis járadékkifizetést kell maga után vonnia. Szakértők szerint ebből viszont az következhet, hogy a "renitens" pénztári tagok nagyon jól járnak: saját pénztári befizetéseik mellett ugyanis állami nyugdíjra is jogosultak lesznek. Ha az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy a 100 ezer maradó pénztártagnak is jár a nyugdíj, az nemcsak a nyugdíjkassza egyensúlya miatt problémás, hanem morálisan is. (A biztosabbnak ígért állami nyugdíj sokaknál lehetett döntő érv az átlépésnél.)

Az nehezen képzelhető el, hogy a törvény egészét elmeszelnék. A nyugdíjrendszerben levezényelt változtatásokat pedig szinte lehetetlen lenne visszacsinálni, az átirányított 3000 milliárdos vagyon felét már bevonták, és a fennmaradó összegnek is talált helyet a kormány. Bárhogy is határoznak a bírák, gyakorlatilag nincs esély a mostani irányok megváltoztatására. Ezt korábban Orbán Viktor is világossá tette, amikor azt mondta, "a hazai nyugdíjrendszer végleges formát öltött, és ezt már egy alkotmánybírósági ítélet sem változtathatja meg".

A szöveg azonban még változhat, a döntést befolyásolhatja az is, hogy a tervezetet augusztusban, a testület jelenlegi összetételében, vagy szeptemberben - öt új taggal kibővülve - fogadják el. Az Alkotmánybíróság sajtófőnöke ezt maga is megerősítette, mondván az elfogadás időpontja továbbra sem ismert. A hétfői napirenden szereplő javaslatot egyébként már július 12-én is tárgyalta a testület.

Versenyfutás az idővel

Ha az Alkotmánybíróság hétfői ülésén nem lesz döntés a nyugdíjkasszákról, akkor akár szeptember végéig is kitolódhat a döntéshozatal, és a júliusban megszövegezett első határozattervezetet már a Fidesz-KDNP által jelölt öt új bíró is véleményezni fogja. Az erőviszonyok átalakulásával módosulhat a döntés is, hiszen a korábbi hírek szerint a dokumentumról már eddig is éles vita folyt a bírák között. Jelenleg a testületnek tíz tagja van, tehát a szavazategyenlőség sem zárható ki, ami az új bírák csatlakozása után elképzelhetetlen. Bár az ő voksuk - sokak szerint borítékolható, formálisan nekik is meg kell ismerkedniük a határozattervezettel, időt kell kapniuk, hogy megfogalmazzák a párhuzamos- vagy különvéleményüket, kiformálhassák az alkotmányjogi érveiket. Mindez idő.

A testület honlapjára péntek délután felkerült napirendtervezet szerint az Alkotmánybíróság öt üggyel foglalkozik hétfői teljes ülésén, ezek egyike lesz a magánnyugdíjak kérdése, de tárgyal még az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényről és három OVB-határozat elleni beadványról.

Pénzt biztosan nem adnak vissza

A nyugdíjszabályok változásának következményeként a magánnyugdíjpénztárak kezelésében levő mintegy 3000 milliárd forintot elvonták, ráadásul azokat, akik nem léptek át az állami rendszerbe, azzal fenyegették: a társadalombiztosítástól nem kapnak majd nyugdíjat - emlékeztet a Népszabadság. A lap szerint emiatt alapjogok sora csorbul, az intézkedések szembemennek a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére vonatkozó alkotmányos és uniós alapelvekkel egyaránt, de az Alkotmánybíróság kezét megköti a testület hatáskörét szűkítő korábbi alkotmánymódosítás, amely szerint a pénzügyi --– az adókról, vámokról és illetékekről --– rendelkező törvények alkotmányellenességét csak akkor állapíthatják meg, ha a szabályozás az emberi méltóság sérelmét okozza.

A személyes számlákon levő összeg elvonása kapcsán felvetődik a magántulajdonhoz való jog sérelme is. A testület azonban ezt a kérdést sem vizsgálhatja, így a háromezermilliárd államosítását az AB várhatóan nem kifogásolja majd.