Nyugdíjügy: a kormány is tanácstalan

Tegnap is késő lett volna, ha a kormány nyilvánosságra hozza a 2013. január 1-jétől hatályba lépő új nyugdíjtörvényt − állítják a Napi Gazdaság által megkérdezett szakértők. Szerintük tavaly még arra utaltak jelek, hogy a kormány a svéd nyugdíjmodellel kacérkodik, ám most nagy a csend, vélhetően azért, mert a kabinet sem tudja, mi a következő lépés. A szakértők többsége úgy véli, még most is az a legégetőbb kérdés, hogy "az állam hogyan tudná rátenni a kezét a magánnyugdíjpénztáraknál maradt 230 milliárd forintra".

Simonovits András, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tanácsadója szerint a 2013-tól érvényes nyugdíjtörvénnyel egyetemben arról sem tudni, mi lesz azzal az 1997-es jogszabállyal, amely jövő év elejétől a nettó kereset 80 százalékáról 66 százalékra vágná le a 40 éves munkaviszony után járó kezdő nyugdíjakat. Az alapnyugdíjjal kapcsolatos híresztelések szerint van olyan változat, hogy a jelenlegi átlagtól való fel- és lefelé való eltérések 20 százalékát vágják le. A jelenlegi 100 ezer forint körüli átlagnyugdíj maradna, a 30 ezer forintos minimumközeli nyugdíj 14 ezer forinttal, 44 ezer forintra emelkedne, a 200 ezer forintos nyugdíj átlag feletti része viszont 20 ezer forinttal csökkenne. Egy ilyen drámai változtatást visszamenőleg bevezetni "politikai öngyilkosság" lenne − mondta Simonovits a lapnak.

Szintén kockázatos húzásnak tartja a svéd modell bevezetését Németh György nyugdíjszakértő. A Fidesz egykori tanácsadója szerint a kormány korábban azt ígérte, hogy a nyugdíjak reálértékét konzerválják, de ez ellentmond annak, hogy nyugdíjat csak nyugdíjjárulékból lehessen fizetni. A kettő közül tehát valamiből engedni kell. Németh úgy véli, hogy végül "mégiscsak betesz az állam a rendszerbe pénzt".

Mint korábban megírtuk, a nyugdíjak összegének folyamatos változása, és az induló ellátás jelentős csökkentése lehetne az eredménye a svéd modell átvételének. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. korábbi tanulmányában szintén kiemelte, hogy a rendszer bevezetéséhez "áttervezésre és finomhangolásra" van szükség. A modell lényege megmaradna: kizárólag a befizetett járulékokat, tagdíjakat lehetne nyugdíjra fordítani, vagyis, úgynevezett "kiegyenlítő mechanizmusok" mellett is folyamatosan, és akár jelentős mértékben is ingadozhatna a "nyugdíjak szintje" a foglalkoztatottság és a demográfiai változások miatt.