OÉT: a szakszervezetek péntekig döntenek a munkáltatói bérjavaslatról
Tovább közeledtek az álláspontok az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) hétfői ülésen a jövő évi országos béremelési ajánlásról, a szakszervezetek péntekig testületeikkel vitatják meg a bruttó 4,5-6,0 százalékos munkáltatói javaslatot.
A kormányzati oldal kinyilvánította: ez a munkáltatói javaslat számára elfogadható. A szakszervezetek korábban 10 százalékra tettek javaslatot, ezt hétfőn 9 százalékra mérsékelték. Arra hivatkoztak, hogy legalább átlagban 2,5 százalékos reálbér javulást kívánnak elérni.
Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal szóvivője, illetve Herczog László a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára arra figyelmeztette a szakszervezeteket, hogy 4,8-5,0 százalékos inflációval számolva a 2,5 százalékos reálbér javuláshoz elegendő a 7,4-7,5 százalékos bruttó keresetemelés.
A munkáltatói oldal a 4,5-6,0 százalékos ajánlathoz feltételként szabta, hogy a mezőgazdaságban és a kereskedelemben ágazati megállapodás jöjjön létre az országosnál alacsonyabb szakképzettek bérminimumáról. Mint Dávid Ferenc elmondta ezek az ágazati megállapodások valószínűleg megköthetők.
Az ágazati egyezségek lényege az lenne, hogy jövő év január 1-jétől ne kelljen e két szakterületen 75.300 forintról 86.300 forintra emelni a szakképzettek bérminimumát csak 80 ezer forintra. Ezekben az ágazatokban csak a második félévtől emelnék 86.300 forintra a szakképzettek bérminimumát.
A szakképzettek bérminimumának emeléséről 2005-ben egyezett meg az OÉT. Az akkori egyezségben szerepel az is, hogy ágazati szinten lefelé is el lehet térni az országosan kötelező mértéktől. Ezt az országosan kötelező mértéket - a 2005-ös egyezség szerint - 2006-ban a második félévtől kellett alkalmazni. Ez akkor annyit jelentett, hogy a 62.500 forintos minimálbérnél 1,05-ször, illetve 1,1-szer többet kellett fizetni azokban a munkakörökben, amelyekhez középiskolai végzettség és/vagy szakképzettség szükséges. A két szorzószám alkalmazása attól függ, hogy a dolgozó rendelkezik-e kétéves gyakorlattal.
A 2005-ös megállapodás szerint 2007-ben már ezek a szorzók 1,1, illetve 1,15-szörös mértéket jelentettek, illetve a jövő évben 1,2, illetve 1,25-szörös mértéket. A minimálbér pedig 2007-ben 65.500 forint, 2008-ban pedig 69 ezer forint.
Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal szóvivője, illetve Herczog László a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára arra figyelmeztette a szakszervezeteket, hogy 4,8-5,0 százalékos inflációval számolva a 2,5 százalékos reálbér javuláshoz elegendő a 7,4-7,5 százalékos bruttó keresetemelés.
A munkáltatói oldal a 4,5-6,0 százalékos ajánlathoz feltételként szabta, hogy a mezőgazdaságban és a kereskedelemben ágazati megállapodás jöjjön létre az országosnál alacsonyabb szakképzettek bérminimumáról. Mint Dávid Ferenc elmondta ezek az ágazati megállapodások valószínűleg megköthetők.
Az ágazati egyezségek lényege az lenne, hogy jövő év január 1-jétől ne kelljen e két szakterületen 75.300 forintról 86.300 forintra emelni a szakképzettek bérminimumát csak 80 ezer forintra. Ezekben az ágazatokban csak a második félévtől emelnék 86.300 forintra a szakképzettek bérminimumát.
A szakképzettek bérminimumának emeléséről 2005-ben egyezett meg az OÉT. Az akkori egyezségben szerepel az is, hogy ágazati szinten lefelé is el lehet térni az országosan kötelező mértéktől. Ezt az országosan kötelező mértéket - a 2005-ös egyezség szerint - 2006-ban a második félévtől kellett alkalmazni. Ez akkor annyit jelentett, hogy a 62.500 forintos minimálbérnél 1,05-ször, illetve 1,1-szer többet kellett fizetni azokban a munkakörökben, amelyekhez középiskolai végzettség és/vagy szakképzettség szükséges. A két szorzószám alkalmazása attól függ, hogy a dolgozó rendelkezik-e kétéves gyakorlattal.
A 2005-ös megállapodás szerint 2007-ben már ezek a szorzók 1,1, illetve 1,15-szörös mértéket jelentettek, illetve a jövő évben 1,2, illetve 1,25-szörös mértéket. A minimálbér pedig 2007-ben 65.500 forint, 2008-ban pedig 69 ezer forint.
- 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek


Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon