Orbán: A munkaalapú állam korszaka következik

Az erdélyi szabadegyetem visszatérő előadójaként Orbán Viktor a szabadtéri színpad előtt összegyűlt több ezres hallgatóságnak beszámolt arról, hogy legutóbbi tusványosi beszéde óta a kormányzó polgári keresztény és nemzeti erők megnyerték a választásokat. Hozzátette, a "morális egyensúly" megnyilvánulásának tekinti a kétharmados győzelmet, hiszen 2004 decemberében az államhatárokon kívül élő magyarok visszafogadása ellen szavazó erők "úgy nyerték el méltó büntetésüket", hogy a határon túli magyarok voksaival jött össze a Fidesz-KDNP kétharmada.

Orbán Viktor elmondta: a 25. kiadásához érkezett, az elmúlt negyedszázadot kiértékelő szabadegyetemre 1989-es rendszerváltóként kapott felkérést. Erre reagálva rámutatott: 1989 óta felnőtt egy olyan nemzedék, amely – személyes élmények híján – már nem tud referenciapontként tekinteni a rendszerváltásra. Ma már – ezt az értékes történelmi tapasztalatot hasznosítva – hasznosabb a világban most zajló változásról gondolkodni, a 2008-ban nyilvánvalóvá vált világgazdasági, világhatalmi átrendeződést tekintve kiindulópontnak – magyarázta.

Szerinte a 2008-as nyugati pénzügyi válság ugyanolyan jelentőségű változást indított el, mint ami az első és második világháború után, illetve 1990-ben zajlott le, csak nem annyira volt egyértelmű az emberek számára, hogy másnaptól gyökeresen megváltozott világban fognak élni.

A miniszterelnök kijelentette: a világban versenyfutás van annak az államnak a kitalálásáért, amely leginkább képes egy nemzetet sikeressé tenni. Ma a világ azokat a rendszereket próbálja megérteni, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, talán nem is demokráciák, és mégis sikeresek, az elemzések "sztárjai" pedig Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország – mondta.

"Megpróbáljuk megtalálni a Nyugat-Európában elfogadott dogmáktól és ideológiáktól elszakadva azt a közösségszervezési formát, azt az új magyar államot, amely képes arra, hogy a mi közösségünket évtizedes távlatban versenyképessé tegye a nagy világ-versenyfutásban" – fogalmazott Orbán Viktor.

A liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel szakítani kell – foglalt állást a kormányfő, aki szerint a korábbi liberális magyar állam nem védte meg a közösségi vagyont, nem kötelezte a mindenkori kormányt, hogy ismerje el a világban élő magyaroknak a magyar nemzethez való tartozását, nem védte meg az országot az eladósodottságtól, a családokat pedig az "adósrabszolgaságtól".

Arra a kérdésre, hogy a nemzetállam, liberális állam, és jóléti állam után mi következhet, Orbán Viktor szerint a magyar válasz az, hogy egy munkaalapú állam korszaka következhet el.

Mint mondta, azt várják el a polgárok a magyar vezetőktől, hogy dolgozzák ki azt az új államszerveződést, amely a liberális államszerveződés korszaka után – a kereszténységet, szabadságot, az emberi jogokat tiszteletben tartva – ismét versenyképessé teszi a magyar közösséget.

A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell – fogalmazott Orbán Viktor, kijelentve, hogy ilyen értelemben a Magyarországon épített új állam egy nem liberális állam.

A miniszterelnök kitért arra, hogy ezt a fajta építkezést egy sajátos magyar civil szféra próbálja akadályozni.

A kormányfő szerint a norvég alappal kapcsolatos ügy is felszínre hozta azt, hogy egyes, a nyilvánosságban rendszeresen szereplő magyarországi civilek esetében "külföldiek által fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk", akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon. Ezt világossá kell tenni a magyar állam újjászervezése során – hangsúlyozta a miniszterelnök a bálványosi szabadegyetemen.

Hozzátette: "ezért nagyon helyes, hogy megalakult a magyar parlamentben egy olyan bizottság, amely a külföldi befolyásszerzésnek a folyamatos figyelésével, nyilvántartásával és nyilvánosságra hozatalával foglalkozik".

Az MKB Bank megvásárlásával a bankrendszeren belüli magyar nemzeti tulajdon aránya meghaladta az 50 százalékot – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Az MKB-t egyébként soha nem kellett volna külföldieknek eladni – tette hozzá.

A devizahitelesekre utalva megjegyezte: "olyan világban élünk, amikor bármi megtörténhet, még az is megtörténhet például, hogy ha a bírósági eljárások végigfutnak, akkor magyarok több száz milliárd forint értékben visszakapnak olyan pénzeket a bankoktól, amelyeket nem szabadott volna tőlük elvenni".

Előadása végén Orbán Viktor rámutatott: mivel bármi megtörténhet, a bizonytalan jövőtől félni is lehet, de ez sok esélyt és lehetőséget is tartogat a magyar nemzet számára.

"Félelem, begubózás és visszahúzódás helyett bátorságot, előretekintő gondolkodást, ésszerű, de bátor cselekvést javaslok a Kárpát-medencei magyar közösségnek, sőt a világon szétszóródott teljes magyar nemzeti közösségnek. Könnyen lehet, mivel bármi megtörténhet, hogy eljön a mi időnk" – zárta tusnádfürdői előadását Orbán Viktor miniszterelnök, a szabadegyetem tavalyi jelmondatára (A mi időnk) utalva.