Óriási csalódás lesz a nyugdíj 2 millió magyarnak

Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság (ONYF) központi elektronikus rendszerében szereplő mintegy 6 millió magyar állampolgárból csaknem 1,3 millióra tehető azoknak a száma, akik egyáltalán nem lesznek jogosultak öregségi nyugdíjra, mivel nem dolgoztak le, és már nem is tudnak annyi időt ledolgozni, amennyi szükséges lenne az ellátásra való jogosultsághoz. További mintegy 700 ezer ember pedig csak a minimálnyugdíjra lesz jogosult - derül ki egy friss szakmai anyagból.

Az ONYF rendszerének adatbázisában azok a magyar állampolgárok szerepelnek, akik 1997 és 2006 között legalább egy napra fizettek nyugdíjjárulékot. Érdekes megállapítása az adatbázis elemzésének, hogy mindössze 900 ezren vannak azok, akik az említett tízéves időszakban minden nap fizették a járulékot. További 1,2 millió ember számít rendszeres járulékfizetőnek, a többiek rendszertelenül fizették a közterhet. Nem szerepel az adatbázisban 300 ezer ember, akik azonban a demográfiai felmérések szerint léteznek, ők azok, akik soha még egyetlen fillért sem fizettek be a nyugdíjkasszába.

A probléma régóta ismert, de a köztudatba csak mostanában kezd bekerülni: az még csak hagyján, hogy a jelenlegi feltételekkel a nyugdíjrendszer nem fenntartható (korhatáremelés, indexálási változtatások kellenek előbb-utóbb), ennél van egy sokkal fenyegetőbb veszély is.

A nagyfokú inaktivitás és a széttöredezett életpályák miatt sok százezer olyan ember van, aki nem éri el a nyugdíjjogosultsághoz szükséges 20 éves szolgálati időt, illetve ha mégis, olyan kevés (legális) jövedelem után fizet járulékot, hogy az ebből számított nyugdíja elenyésző lesz.

Csökkenés, vagy befagyasztás?

Eközben a napi politikában is kulcsszerepet játszik a nyugdíjak ügye, hiszen a szavazók mintegy fele jórészt ebből él. Orbán Viktor nemrégiben a nyugdíjak befagyasztását helyezte kilátásba, amit rögtön élesen támadni kezdett az MSZP. Erre a Fideszeses politikusok azt az érvet hozták fel, hogy a reálértékét nem őrzi a juttatás, a jelenlegi emelés elmarad az infláció mögött.

Részben az ellenzéki felvetésre is reflektált a Pénzügyminisztérium egy múlt heti közleménye, mely szerint a kormány nem rejti el a költségvetési többletbevételt, hanem odaadja a nyugdíjasoknak, mivel nem tervezi a nyugdíjak befagyasztását. Így a magasabb bevételek jelentős része az évközi nyugdíjemelést finanszírozza. A nyugdíjak az év elején 5 százalékkal emelkedtek, és év közben további 1,1 százalékos rendkívüli nyugdíjemelés is volt. Ha a törvény szerint újabb kiegészítés válik szükségessé, annak is megvan a forrása - tartalmazza a tárca közleménye.

Adócsökkentésre nagyobb szükség volna

Miután a nyugdíjak komolyan terhelik a költségvetés kiadási oldalát, ezért a kérdés szorosan összefügg az adócsökkentés kérdésével. Szakértők szerint változatlan nyugdíjak mellett aligha lehet komolyabb adócsökkentést végrehajtani. Nagyon sokan javasolják a 13. havi nyugdíj eltörlését, hogy végre megnövekedjen a költségvetés mozgástere. Ha nem sikerül az átlagos magyar adóterhelésen mérsékelni, akkor az ország nagy versenyhátrányba kerülhet, ami miatt nőhet a lemaradásunk. Ez idővel oda vezethet, hogy még kevesebb lesz a GDP, ami óhatatlanul például a nyugdíjak erodálását idézheti elő. Vagyis a nyugdíjak megőrzéséhez mindenképp szükség van a jelenleginél gyorsabb gazdasági növekedésre.