Pályázási szokások Európában és az USA-ban

Mielőtt külföldre pályáznánk, tanácsos helyi álláskeresőkkel, fejvadász cégek képviselőivel felvenni a kapcsolatot, hogy néz ki az országban íratlan szabály szerint elkészített pályázat. Néhány pályázási tapasztalatot gyűjtöttünk össze.

A franciáknál a kézzel írt kísérőlevél szokás

Franciaországban ugyan az önéletrajzot számítógéppel írják, ám a kísérőlevelet már kézírással kell leadni. Mindemellett a gallok sokat adnak az igényes, választékos nyelvezetre az udvariassági formulákra. Fényképet szintén csatoljunk a cv-hez, diplomamásolatot pedig csak akkor, ha kérik. Hiába pályázunk nemzetközi céghez, a pályázat nyelve a francia, enélkül nem boldogulhatnak a Franciaországba igyekvők.

Német precizitás: egész mappával pályáznak

A németek a pályázásban is kilógnak a sorból precizitásukkal a többi európai ország közül. A pályázóknak "Bewerbungsmappe"-t (pályázási mappát) kell beadni, ami kísérőlevélből, dátummal és aláírással ellátott önéletrajzból, aktuális fotóból és különböző igazolásokból áll. A korábbi munkaadó által kiállított bizonyítványnak (Arbeitszeugnis) kultúrája van, szintén papírral igazolják a továbbképzéseket, a külföldi tapasztalatot, a gyakornoki munkát. A mappa tehát elég vastag is lehet. Ha nem konkrét álláshirdetésre pályázunk, hanem csak úgy elküldjük cégekhez anyagunkat, elegendő első körben egy fényképpel ellátott önéletrajz. A HR-esek különösen figyelnek az egyenes karrierívre és a motivációra. Külföldről munkaerőt toborzó nemzetközi cégeknél az angol nyelvű pályázat is elfogadott.

Lényegre törő angolok: nem kell fénykép

Angliában rövidebb és lényegre törő pályázat is elegendő. Az önéletrajzban a személyes adatok között nem kell feltüntetni a vallást, a családi állapotot, a szülő foglalkozását és diplomamásolatot sem kell mellékelni. A doktori címet csak az orvosok írják ki, megszólításnál pedig a Dear Mr./Ms. ... használják. Elképzelhető, hogy pályázati anyagunk megérkezése után kérdőívet küldenek, amit tanácsos alaposan, lelkiismeretesen kitölteni. Az állásinterjún nem az önéletrajzi lyukakra mennek rá, hanem a jelölt személyiségét, csapatba illeszthetőségét vizsgálják. A fénykép nem része a pályázatnak.
Az angolokhoz hasonló az írországi pályázás. Nagyon fontos az ajánlólevél (letters of reference), melyet volt munkaadónktól kell kérni és angolra célszerű fordítani.

A svédek az alkoholra is rákérdezhetnek

Svédországban a multiknál bevett szokás az angol nyelvű pályázat. A lakosság angoltudása egyébként is kiemelkedően jó. Fénykép nem szükséges az önéletrajzhoz, angol nyelvű diplomamásolatot viszont sok esetben kérnek. A felvételi beszélgetésen előfordul, hogy rákérdeznek az alkoholfogyasztásra, ugyanis ez az északi országban társadalmi probléma. A nőknél kérdést tehetnek fel a családtervezésről. Pszichológiai teszteket leginkább vezetői pozíciók esetében alkalmaznak.

A spanyoloknál a regionális nyelvismeret is számít

Spanyolországban elvárás a spanyoltudás és sok helyen a regionális nyelv (baszk, katalán) alapszintű ismerete. Fényképet nem kötelező, de tanácsos mellékelni a cv-hez. Kiemelkedően fontos a szakmai tapasztalat, és valamelyik korábbi - lehetőleg spanyol vagy spanyol érdekeltségű - vállalattól az ajánlólevél beszerzése és csatolása.

Hollandiában sokszor telefonon interjúztatnak

Hollandiában a nagy cégeknél elfogadott az angol pályázás, a kis és középvállalatoknál viszont hollandul kell leadnunk anyagunkat. Fényképet nem szokás csatolni, csak ha az álláshirdetésben szerepel feltételként. A németalföldieknél bevett szokás telefonon interjúztatni a jelölteket, ezért mobilszámunkat írjuk bele az önéletrajzba.

USA: személyes adatokkal és fotóval elvághatjuk magunkat

Az európaitól sok szempontból eltér a pályázás az Egyesült Államokban. Tilos képet csatolni a cv-hez és a néven, lakcímen kívül személyes adatot sem szabad leírni (vallás, nem, magasság, nemzetiség, családi állapot, tulajdonságok). Szintén nem tartalmaz információt a fizetési elvárásról (a kínált bér az álláshirdetésben úgyis megjelenik) és a korábbi munkaadótól való távozás okát se írjuk le.
A kísérőlevélben (cover letter) és az önéletrajzban (resume) sokkal fontosabb a szakmai tapasztalatot kiemelni és végzettségünket precízen akár több sorban körülírni.

Általános tanács külföldre igyekvőknek: ugyan - amint látható - néhány országban a multinacionális cégeknél elegendő az angoltudás, a helyi nyelv alapszintű ismerete nélkül nem ajánlatos kimenni.

Karácsony Zoltán, 2005. október 6.