Tudják, mire kattintasz és azt is, mikor fogsz kiégni - így figyelik a dolgozókat 2025-ben

A modern munkavégzési formák - távmunka és hibrid munkavégzés - miatt egyre több cég alkalmaz olyan szoftvereket, amelyek az alkalmazottak tevékenységét és viselkedését követik nyomon. Ezek célja, hogy növeljék a hatékonyságot és biztosítsák a szabályok betartását, de közben komoly adatvédelmi, etikai és jogi kérdéseket is felvetnek.

Ezek az eszközök – amelyeket egyre több szolgáltató kínál – képesek figyelni az alkalmazások használatát, a megnyitott weboldalakat, a leütött billentyűket, az inaktív időszakokat. Némelyik még ennél is tovább megy: videofelvételeket készít, nyomon követi a földrajzi elhelyezkedést, mesterséges intelligencia alapú kockázatértékelést végez, elemzi az alkalmazottak hangulatát, sőt előre jelzi a kiégés vagy a munkahelyváltás esélyét.

Ezek a megfigyelő rendszerek – bár komoly lehetőségek is rejlenek bennük, jelentős jogi és működési kockázatokat is hordoznak, ha nem megfelelően vizsgálják meg, állítják be és irányítják őket - hívja fel a figyelmet a workplaceprivacyreport.com szakértői bejegyzése. 

A technológia önmagában nem elég: elengedhetetlen a tudatos, jogilag megalapozott és etikus alkalmazás. A vezetőknek (és a HR-, IT-, valamint jogi részlegeknek) alaposan át kell gondolniuk, hogyan és mire használják ezeket az eszközöket.

Túl a hagyományos megfigyelésen

A mai alkalmazotti megfigyelő eszközök már jóval túlmutatnak az egyszerű jelenléti íven vagy internethasználat-ellenőrzésen. Ezek a rendszerek egyre fejlettebb technológiákat – például mesterséges intelligenciát és biometrikus elemzéseket – alkalmaznak, és így mélyebb betekintést nyújtanak a dolgozók viselkedésébe, teljesítményébe vagy akár érzelmi állapotába is.

Attól függően, hogy milyen funkciókat választanak és hogyan van konfigurálva a rendszer, a munkáltatók hozzáférhetnek például az alábbiakhoz:

• Valós idejű képernyőmentések és videofelvételek
• Automatizált időkövetés és a hatékonyság pontozása
• Alkalmazás- és weboldalhasználat-figyelés
• Kulcsszavak vagy viselkedés alapján működő riasztások (pl. adatlopás kockázata esetén)
• Viselkedési biometria, például egér/billentyűhasználati minták elemzése
• Mesterséges intelligencián alapuló hangulat- vagy érzelemérzékelés
• Helymeghatározás vagy IP-alapú jelenlétkövetés
• Kérdőívek és munkavállalói jólétet támogató eszközök

Nem minden cég alkalmazza ezeket a funkciókat egyidejűleg, és sok szolgáltató lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok maguk határozzák meg, mit kívánnak figyelni. Ennek ellenére fontos kérdések merülnek fel:

• Ki dönt a cégnél a rendszer beállításairól?
• Milyen adatokat gyűjtenek?
• Megengedett-e ezeknek az adatoknak a gyűjtése?
• Ki férhet hozzá az adatokhoz?
• Hogyan történik az adatok alapján a döntéshozatal?
• Milyen védelmi intézkedések vannak az adatok biztonsága érdekében?

Főként az a veszély, ha a vállalatok nem átláthatóan, nem megfelelő jogosultsági szintek mellett, és nem a munkavállalók beleegyezésével alkalmazzák ezeket.

Nem az a baj, hogy létezik ez a technológia – hanem az, hogyan, ki és milyen céllal használja. Ha nem gondosan szabályozzák, az a bizalom elvesztéséhez, adatvédelmi incidensekhez vagy jogi következményekhez vezethet.

Jogi és szabályozási kockázatok

A munkavállalói megfigyelés nem csak technológiai kérdés, hanem komplex jogi és etikai felelősség, különösen, ha automatizált vagy AI-alapú rendszerek is érintettek. A cégeknek transzparens, arányos és jogilag megalapozott módon kell eljárniuk, különben jelentős kockázatokkal nézhetnek szembe.

Minden megfigyelési eszközt és gyakorlatot úgy kell kialakítani, hogy megfeleljen adatvédelmi szabályoknak, munkaügyi törvényeknek, AI-alkalmazásra vonatkozó törvényeknek.

A magyar és általában az európai olvasók számára ezek a kérdések különösen relevánsak, a szabályozás még szigorúbb is lehet, mint az Egyesült Államokban. Az Európai Unió – és így Magyarország is – szigorú adatvédelmi szabályozás alá tartozik, elsősorban a GDPR révén. Az EU AI Act nevű új szabályozása is szigorú korlátokat fogalmaz meg, különösen a munkahelyi AI-alkalmazások esetében. Ez a rendelet várhatóan 2026-tól lép teljes hatállyal életbe. A magyar Munka Törvénykönyve alapján: a munkáltatói megfigyeléshez előzetes, konkrét tájékoztatás szükséges.

A felügyelet nem maradhat kizárólag az IT kezében

Gyakori hiba, hogy az ilyen megfigyelő eszközök beszerzését és kezelését túlnyomórészt vagy kizárólag az IT vagy biztonsági csapatok végzik, más szervezeti egységek bevonása nélkül. Pedig tekintettel arra, milyen érzékeny adatokat gyűjtenek ezek az eszközök, és hogy mekkora hatással lehetnek a munkavállalókra, mindenképpen több területet átfogó megközelítés javasolt.

Magyarországon (és egész Európában) a GDPR, valamint a Munka Törvénykönyve kifejezetten előírja az arányosságot, célhoz kötöttséget, adatkezelési tájékoztatást stb. Az IT által egyedül bevezetett monitoring rendszer adatvédelmi jogsértést is eredményezhet, ha nem vonnak be adatvédelmi szakértőt, a dolgozók nem kapnak előzetes tájékoztatást, a hozzáférések nincsenek megfelelően korlátozva.

A „governance” vagyis szervezeti felügyelet sokkal többet jelent, mint technikai kontrollt: HR, jog, adatvédelem, és etikai szempontok összehangolt működése szükséges.

Egy eszköz, nem csodafegyver

Ha körültekintően használják, a munkavállalói menedzsment platformok értékes részei lehetnek egy cég termelékenységi stratégiájának. Ugyanakkor nem olyan megoldások, amelyeket „beállítasz, és utána elfelejtesz”. Az általuk nyújtott adatok és elemzések csak akkor megbízhatóak és jogilag védhetők, ha erős felügyelet övezi a használatukat.

Az eszközök nem helyettesítik az emberi döntéshozatalt, hanem segítik azt – ezért a használatuk felelős, átlátható és körültekintő irányítást igényel.

Visszafelé sülhet el az AI monitoring a munkahelyeken

- olvassa el korábbi cikkünk a témában, mely rámutat, miért fontos a kommunikáció. 

kép: freepik