Pénteken dolgozott utoljára a Barroso-bizottság

Ez bizonyos mértékig másképp zajlott, mint az eddigi tisztújítások, lényegében abból fakadóan, hogy az EU jelenleg érvényes alapszerződése, a Lisszaboni Szerződés, amelynek a szabályai alapján most először bonyolítottak le uniós tisztújítást, a korábbi helyzettel szemben nyomatékkal leszögezi: az Európai Bizottság, vagyis az unió javaslattevő és végrehajtó intézménye elnökét az Európai Parlament (EP) választja meg, előzőleg pedig a tagországok vezetői jelölik, figyelemmel az EP-választások kimenetelére.

Eddig a tagállamok csúcsvezetői saját belátásuk szerint jelöltek bizottsági elnököt. A jelöltet persze a régi szisztémában is meg kellett szavaztatni a parlamenttel, ám alapvetően új helyzet állt elő azzal, hogy a jelölt kiválasztásakor a színfalak mögötti szabad alkudozás helyett egyértelmű vezérfonalhoz kellett igazodniuk az állam-, illetve kormányfőknek: az EP-választások eredményéhez.

A májusi EP-választást a szociáldemokraták előtt a jobbközép néppártiak nyerték meg, így lett az új bizottság elnöke - a portugál José Manuel Barroso utóda - Jean-Claude Juncker, Luxemburg volt miniszterelnöke, az Európai Néppárt csúcsjelöltje.

A bizottságban, amelybe minden uniós tagállam egy személyt jelölt, a szociáldemokraták megkapták az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a posztját az olasz Federica Mogherini személyében. Ezen túlmenően Juncker bizottságában első alelnöki tisztséget kapott a holland szociáldemokrata Frans Timmermans.

Ami a magyar biztosi portfóliót illeti, Andor László eddig a foglalkoztatási, szociális és társadalmi befogadási ügyek biztosa volt. Ezt a tárcát tőle most a belga Marianne Thyssen veszi át. Az új magyar EU-biztos Navracsics Tibor, aki a kulturális, oktatási és ifjúságpolitikai területet kapta. E terület eddig a ciprusi Andrula Vasziliu felügyelte.