Pénzbírság a közmunkással autót javíttató polgármesternek
Jogerősen 180 ezer forint pénzbírságra ítélte pénteken a Szegedi Törvényszék a pitvarosi polgármestert magánokirat-hamisítás vétsége miatt. A bíróság szerint a vádlott közmunkással javíttatta az autóját.
Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás szerint Radó Tibor 2011 novemberében - ekkor is Pitvaros polgármestere volt - azzal kereste meg az ügy másodrendű vádlottját, akinek autószerelő a szakmája, de közfoglalkoztatottként dolgozott, hogy balesetben összetört autóját a munkaideje alatt javítsa meg. Tájékoztatta erről a harmadrendű vádlottat is, aki a közfoglalkoztatást irányította. Ezután a másodrendű vádlott legalább három napon az autót javította, miközben papíron közmunkát végzett. A harmadrendű vádlott tudta, hogy valótlanok az erről szóló jelenléti ívek és a belőlük készült elszámolás, amelyet a polgármester aláírva továbbküldött a munkaügyi kirendeltségre.
A polgármester mindvégig tagadta bűnösségét, a másik két vádlott azonban beismerő vallomást tett. A bíróság azt a körülményt, hogy az elsőrendű vádlott a bűncselekményt hivatali hatalmát felhasználva, a tőle függőségi viszonyban lévő vádlott-társai felhasználásával követte el, nyomatékos súlyosító körülménynek tartotta, ugyanezt a másik két vádlott esetében enyhítő körülményként értékelte.
A Makói Járásbíróság az elsőrendű vádlottat folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, a másodrendű vádlottat folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége, a harmadrendű vádlottat folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt jogerősen megrovásban részesítette.
Az ügy azért került a Szegedi Törvényszékre, mert az ítélet ellen az elsőrendű vádlott és védője felmentésért fellebbezett. A másodfokú tárgyaláson az ügyvéd azt mondta: a polgármester nem utasította munkavégzésre a férfit, hanem megkérte, hogy szabadidejében dolgozzon az autón, amit el is vállalt, fizetséget is kapott érte, tehát a munkavégzés nem az állam terhére történt. Az elsőfokú eljárásban nem derült ki, hogy a férfi mely napokon és hány órában végezte a javítást, a megadott időszakban ugyanis szabadnapjai is voltak. Emellett a védő szerint a másodrendű vádlott nyomásgyakorlás miatt írta alá a feljelentést, hiszen a helyi politikai viszonyok miatt voltak olyanok, akiknek az volt az érdekük, hogy a polgármestert valami miatt elmarasztalja a bíróság. A Szegedi Törvényszék a pénzbüntetést 180 ezer forintra enyhítette.
A polgármester mindvégig tagadta bűnösségét, a másik két vádlott azonban beismerő vallomást tett. A bíróság azt a körülményt, hogy az elsőrendű vádlott a bűncselekményt hivatali hatalmát felhasználva, a tőle függőségi viszonyban lévő vádlott-társai felhasználásával követte el, nyomatékos súlyosító körülménynek tartotta, ugyanezt a másik két vádlott esetében enyhítő körülményként értékelte.
A Makói Járásbíróság az elsőrendű vádlottat folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, a másodrendű vádlottat folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége, a harmadrendű vádlottat folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt jogerősen megrovásban részesítette.
Az ügy azért került a Szegedi Törvényszékre, mert az ítélet ellen az elsőrendű vádlott és védője felmentésért fellebbezett. A másodfokú tárgyaláson az ügyvéd azt mondta: a polgármester nem utasította munkavégzésre a férfit, hanem megkérte, hogy szabadidejében dolgozzon az autón, amit el is vállalt, fizetséget is kapott érte, tehát a munkavégzés nem az állam terhére történt. Az elsőfokú eljárásban nem derült ki, hogy a férfi mely napokon és hány órában végezte a javítást, a megadott időszakban ugyanis szabadnapjai is voltak. Emellett a védő szerint a másodrendű vádlott nyomásgyakorlás miatt írta alá a feljelentést, hiszen a helyi politikai viszonyok miatt voltak olyanok, akiknek az volt az érdekük, hogy a polgármestert valami miatt elmarasztalja a bíróság. A Szegedi Törvényszék a pénzbüntetést 180 ezer forintra enyhítette.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon