A közszolgálati jogviszony szabályai: illetmények, szabadságok, felmentési idő nagyító alatt
A közszolgálati tisztségviselők életében az illetményalap és a szabadságrendszere kiemelt jelentőséggel bír. A 2024-es minimálbér-emelkedés fényében a köztisztviselői bértábla változatlansága különös figyelmet érdemel, míg a polgármesterek fizetése a település lélekszámához igazodik. A szabadságok mértéke és az igazgatási szünetek szabályozása a munka és a pihenés közötti egyensúly fontosságát hangsúlyozza. Cikkünkben fontos információkat gyűjtöttünk össze, amely betekintést nyújt a közszolgálati életet meghatározó jogszabályok és rendeletek világába. Nézzük őket!
Illetményalap
Az állam alkalmazásában álló magyar munkavállalók egy része közszolgálati tisztségviselőként dolgoznak, közéjük tartoznak a kormánytisztviselők és köztisztviselők, akiknek illetményalapját a köztisztviselői bértábla szabályozza. A kormánytisztviselők a központi kormányzati hivatalokban tevékenykednek, míg a köztisztviselők nagy része helyi önkormányzatoknál látnak el feladatokat. Ezenkívül a köztisztviselői körbe tartoznak az autonóm államigazgatási és szabályozó hatóságok munkatársai is. A köztisztviselők feladata, hogy a jelenleg érvényes jogszabályoknak megfelelően segítsék az állampolgárokat ügyeik intézésében és képviseljék az állami, valamint önkormányzati szervezeteket.
Az illetményalap a munkavállaló végzettségének és a pályán eltöltött idejének függvényében kerül meghatározásra, és különböző besorolási osztályok és fizetési fokozatok szerint változik. A kormánytisztviselő bértábla illetményalapja megegyezik a köztisztviselői illetményalap mértékével.
A 2024 évi köztisztviselői bértábla szerint az illetményalap és a különböző pótlékok összege el kell, hogy érje a mindenkori garantált bérminimum szintjét. A minimálbér 2024-ben 15%-kal emelkedett, bruttó 266 800 forintra, míg a garantált bérminimum 10%-os emeléssel bruttó 326 000 forintra nőtt.
A köztisztviselői illetménykiegészítés általában az alapilletmény 10-50%-a között mozog, és egyéni elbírálás alapján vezetői pótlékok is. A köztisztviselői bértábla illetményalapja 2008 óta változatlan, eszerint 38.650 Ft-os illetményalapból indul ki.
Polgármester fizetése
A polgármesterek fizetését, illetményét Magyarországon a 2011. évi CLXXXIX. törvény határozza meg, amely Magyarország helyi önkormányzatairól szól. Ez a törvény tartalmazza a polgármesterek jogállását, illetményét és egyéb juttatásait szabályozó rendelkezéseket. A törvény részletezi a polgármesterek illetményének kiszámítását, amely a település lélekszámától függően változik, és meghatározza a polgármesterek egyéb juttatásait is.
Közszolgálati tisztviselők szabadságának mértéke
A 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről határozza meg az alapszabadság és pótszabadságra vonatkozó rendelkezéseket.
A kormánytisztviselőt évi huszonöt munkanap alapszabadság illeti meg. Ezen felül besorolásától és 16 évesnél fiatalabb gyermekeinek számától függően pótszabadság jár.
A közszolgálati ügykezelők alapszabadságának mértéke 20 munkanap, mely életkorától függően sávosan emelkedik. Ugyanez vonatkozik a kormányzati ügykezelőkre is az alábbiak szerint:
a) huszonötödik életévétől huszonegy;
b) huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;
c) harmincegyedik életévétől huszonhárom;
d) harmincharmadik életévétől huszonnégy;
e) harmincötödik életévétől huszonöt;
f) harminchetedik életévétől huszonhat;
g) harminckilencedik életévétől huszonhét;
h) negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;
i) negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;
j) negyvenötödik életévétől harminc
munkanapra emelkedik.
A főállású polgármester évi huszonöt munkanap alapszabadságra és tizennégy munkanap pótszabadságra jogosult
Közigazgatási szünet
Hazánkban a közigazgatási szünet egy olyan időszak, amikor a kormányzati igazgatási szervek nem látják el a megszokott ügyintézési feladataikat. A kormány nyári, valamint téli igazgatási szünetet is elrendelhet, de rendeletét a tárgyévet megelőző év decemberének 15. napjáig ki kell hirdetnie.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CICIX. törvény (Kttv.) 108. §-a alapján, a Kormány a központi államigazgatási szervekre, azok területi és helyi szerveire nézve igazgatási területenként rendeletben megállapíthatja azt az időszakot (igazgatási szünet), amely alatt a rendes szabadságot ki kell adni. Az államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, a Kormány által megállapított igazgatási szünet időtartamán belül, az egyes szervezeti egységek esetében eltérő időszakban, illetve időtartamban határozhatja meg a szabadság kiadását, illetve kivételét. Az ilyen módon kiadott, illetve kivett szabadság nem haladhatja meg a kormánytisztviselő tárgyévre megállapított alapszabadságának a háromötödét.
Az igazgatási szünet időtartama a 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet V. fejezete (1) bekezdése alapján
a) nyáron öt egybefüggő naptári hét, amely augusztus 20-át közvetlenül követő vasárnapig tart,
b) télen két egybefüggő naptári hét, amely január 1-jét közvetlenül követő vasárnapig tart.
Az (1) bekezdésben meghatározott igazgatási szünet időszaka alatt az esedékessége évében ki nem adott szabadság teljes egésze kiadható.
(2) A munkáltató az igazgatási szünet időszakára figyelemmel határozza meg a szabadságolási terv alapján kiadásra kerülő szabadságot.
Az államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője az igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítsa a zavartalan ügymenetet és feladatellátást, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást.
A kormány a Kttv. 232. § (3) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete, valamint a Kttv. 2. §-ában felsorolt szervek vezetője számára ajánlja igazgatási szünet elrendelése esetén az e rendeletben foglaltak figyelembevételét.
Ez a szabályozás biztosítja, hogy a kormánytisztviselők szabadságának egy része az év során ki legyen adva, és ne halmozódjon fel az összes szabadság az év végére. A háromötöd szabály azt jelenti, hogy a kormánytisztviselők alapszabadságának legfeljebb 60%-át lehet ilyen módon kiadni.
Szabadság átvitele következő évre
A kormánytisztviselő minden naptári évben rendes szabadságra jogosult, amely alap és pótszabadságból áll. Az alapszabadság az esedékesség évét követő március 31-ig, a pótszabadság június 30-ig vehető igénybe, azaz a szabadság átvitele következő évre így lehetséges.
Felmentési idő közigazgatásban
A 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 68. paragrafusa határozza meg a felmentési időt, mely két hónap, ami a felmentés okiratában meghatározott napon kezdődik. Ennek a jogintézménynek az a célja, hogy a felmentett közszolgálati tisztviselőnek lehetősége legyen új jogviszony létesítésére, új munkahely keresésére a megszüntetett jogviszonya helyett. Ennek érdekében a törvény előírja, hogy a közszolgálati tisztviselőt a felmentés időtartamának legalább felére fel kell menteni a munkavégzési kötelezettség alól. A szabály megfelelő értelmezése szerint a tisztviselő a felmentési idő teljes idejére is jogosult a munkavégzési kötelezettség alól való felmentésre. Természetesen ebben az időszakban is jogosult az illetményére, azonban ebben az időszakban a gazdasági összeférhetetlenségi szabályok nem alkalmazhatók rá.
Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) egy jelentős és aktív szereplője a magyar oktatási életnek. A szakszervezet célja, hogy képviselje az oktatásban dolgozók érdekeit, jogait és törekedjen a pedagógusok munkakörülményeinek és életszínvonalának javítására. A PDSZ az oktatási ágazatban dolgozók méltó megbecsüléséért és az oktatásügy javításáért küzd.
A PDSZ szolgáltatásai közé tartozik a jogi tanácsadás, jogi képviselet, ágazati képviselet, naprakész tájékoztatás, személyre szabott figyelem, kedvezmények, segélyezés, sztrájkalap, képzések és mentorálás. Ezek a szolgáltatások segítik a tagokat abban, hogy megfelelően tudjanak reagálni a munkahelyi kihívásokra és változásokra.
A PDSZ emellett szolidaritást vállal más szakszervezetekkel és társadalmi mozgalmakkal, és részt vesz a közoktatási reformokkal kapcsolatos tárgyalásokban. A szakszervezet aktív résztvevője a közéleti vitáknak, és több alkalommal szervezett sztrájkokat és demonstrációkat az oktatási dolgozók helyzetének javítása érdekében.
A PDSZ tagjai között pedagógusok, oktatási szakemberek és más oktatási területen dolgozó szakmák képviselői találhatók. A szakszervezet célja, hogy egy erős és egységes közösséget hozzon létre, amely hatékonyan tudja képviselni tagjainak érdekeit.
A PDSZ tevékenysége és szolgáltatásai fontosak a pedagógusok számára, mivel támogatást és védelmet nyújtanak a munkahelyi jogok és érdekek érvényesítésében. A szakszervezet hozzájárul az oktatási ágazat fejlődéséhez és a pedagógusok társadalmi elismeréséhez.
- 2025.02.28Vezetői Best Practice Fórum - Digitális transzformáció és az AGILE A Fórum célja: A Fórum célja a jó vezetői gyakorlatok és tapasztalatok megosztása, illetve a hazai vezetési kultúra fejlesztése.
Részletek
Jegyek
- 2025.03.11Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Szervező: BME
Részletek
Jegyek
- 2025.03.18Óbudai Egyetem Állásbörze A személyes találkozás az potenciális jelentkezőkkel az állásbörzén az egyik leghatékonyabban módszer, hiszen amíg egy önéletrajz csupán „vázlatos” formában nyújt a jelentkezőről képet, addig a személyes találkozás és beszélgetés által sokkal jobban bizonyíthatnak is a szakmai felkészültséggel kapcsolatban.
Részletek
Jegyek
- 2025.03.27 recruiTECH konferencia A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.
Részletek
Jegyek
2024 decemberében a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 16 ezerrel, 4 millió 678 ezerre... Teljes cikk
A magyar kormány az ország újraiparosításának részeként az elmúlt években több nagy beruházást is bejelentett. Ilyen a debreceni CATL és BMW, a... Teljes cikk
Milyen párhuzamok vonhatók a munkaerőpiac és az olimpiai botrányok között? Bár szóban minden a rugalmasságról és a munkavállalói jól-létről, a... Teljes cikk
- Betegszabadság és táppénz 2 hónapja
- Pedagógus bértábla 2025 2 hónapja
- Miért nem jár a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak munkaközi szünet? 2 hónapja
- A brit munkavállalók több mint fele nem használja ki az összes szabadnapját 3 hónapja
- 2025-től hosszabb lesz az igazgatási szünet 4 hónapja
- Megalakult a Közlekedési Dolgozók Magyarországi Uniója 4 hónapja
- Az amerikaiak többet dolgoznak és kevésbé boldogok, mint az európaiak 4 hónapja
- A végkielégítés lényeges tudnivalói 4 hónapja
- BeneFit Prize díjas példaértékű gigavállalat: interjú Szalai Enikővel, a Yettel Magyarország HR vezérigazgató-helyettesével 4 hónapja
- Fontos változás jön az apasági szabadságban 4 hónapja
- Rossz hírt kaptak a rendvédelmi dolgozók: kimaradnak az érdemi fizetésemelésből 4 hónapja