A közszolgálati jogviszony szabályai: illetmények, szabadságok, felmentési idő nagyító alatt

Illetményalap

Az állam alkalmazásában álló magyar munkavállalók egy része közszolgálati tisztségviselőként dolgoznak, közéjük tartoznak a kormánytisztviselők és köztisztviselők, akiknek illetményalapját a köztisztviselői bértábla szabályozza. A kormánytisztviselők a központi kormányzati hivatalokban tevékenykednek, míg a köztisztviselők nagy része helyi önkormányzatoknál látnak el feladatokat. Ezenkívül a köztisztviselői körbe tartoznak az autonóm államigazgatási és szabályozó hatóságok munkatársai is. A köztisztviselők feladata, hogy a jelenleg érvényes jogszabályoknak megfelelően segítsék az állampolgárokat ügyeik intézésében és képviseljék az állami, valamint önkormányzati szervezeteket.

Az illetményalap a munkavállaló végzettségének és a pályán eltöltött idejének függvényében kerül meghatározásra, és különböző besorolási osztályok és fizetési fokozatok szerint változik. A kormánytisztviselő bértábla illetményalapja megegyezik a köztisztviselői illetményalap mértékével.

A 2024 évi köztisztviselői bértábla szerint az illetményalap és a különböző pótlékok összege el kell, hogy érje a mindenkori garantált bérminimum szintjét. A minimálbér 2024-ben 15%-kal emelkedett, bruttó 266 800 forintra, míg a garantált bérminimum 10%-os emeléssel bruttó 326 000 forintra nőtt.

A köztisztviselői illetménykiegészítés általában az alapilletmény 10-50%-a között mozog, és egyéni elbírálás alapján vezetői pótlékok is. A köztisztviselői bértábla illetményalapja 2008 óta változatlan, eszerint 38.650 Ft-os illetményalapból indul ki.

Polgármester fizetése

A polgármesterek fizetését, illetményét Magyarországon a 2011. évi CLXXXIX. törvény határozza meg, amely Magyarország helyi önkormányzatairól szól. Ez a törvény tartalmazza a polgármesterek jogállását, illetményét és egyéb juttatásait szabályozó rendelkezéseket. A törvény részletezi a polgármesterek illetményének kiszámítását, amely a település lélekszámától függően változik, és meghatározza a polgármesterek egyéb juttatásait is.

Közszolgálati tisztviselők szabadságának mértéke

A 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről határozza meg az alapszabadság és pótszabadságra vonatkozó rendelkezéseket.

A kormánytisztviselőt évi huszonöt munkanap alapszabadság illeti meg. Ezen felül besorolásától és 16 évesnél fiatalabb gyermekeinek számától függően pótszabadság jár.

A közszolgálati ügykezelők alapszabadságának mértéke 20 munkanap, mely életkorától függően sávosan emelkedik. Ugyanez vonatkozik a kormányzati ügykezelőkre is az alábbiak szerint:

a) huszonötödik életévétől huszonegy;

b) huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;

c) harmincegyedik életévétől huszonhárom;

d) harmincharmadik életévétől huszonnégy;

e) harmincötödik életévétől huszonöt;

f) harminchetedik életévétől huszonhat;

g) harminckilencedik életévétől huszonhét;

h) negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;

i) negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;

j) negyvenötödik életévétől harminc

munkanapra emelkedik.

A főállású polgármester évi huszonöt munkanap alapszabadságra és tizennégy munkanap pótszabadságra jogosult

Közigazgatási szünet

Hazánkban a közigazgatási szünet egy olyan időszak, amikor a kormányzati igazgatási szervek nem látják el a megszokott ügyintézési feladataikat. A kormány nyári, valamint téli igazgatási szünetet is elrendelhet, de rendeletét a tárgyévet megelőző év decemberének 15. napjáig ki kell hirdetnie.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CICIX. törvény (Kttv.) 108. §-a alapján, a Kormány a központi államigazgatási szervekre, azok területi és helyi szerveire nézve igazgatási területenként rendeletben megállapíthatja azt az időszakot (igazgatási szünet), amely alatt a rendes szabadságot ki kell adni. Az államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, a Kormány által megállapított igazgatási szünet időtartamán belül, az egyes szervezeti egységek esetében eltérő időszakban, illetve időtartamban határozhatja meg a szabadság kiadását, illetve kivételét. Az ilyen módon kiadott, illetve kivett szabadság nem haladhatja meg a kormánytisztviselő tárgyévre megállapított alapszabadságának a háromötödét.

Az igazgatási szünet időtartama a 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet V. fejezete (1) bekezdése alapján

a) nyáron öt egybefüggő naptári hét, amely augusztus 20-át közvetlenül követő vasárnapig tart,

b) télen két egybefüggő naptári hét, amely január 1-jét közvetlenül követő vasárnapig tart.

Az (1) bekezdésben meghatározott igazgatási szünet időszaka alatt az esedékessége évében ki nem adott szabadság teljes egésze kiadható.

(2) A munkáltató az igazgatási szünet időszakára figyelemmel határozza meg a szabadságolási terv alapján kiadásra kerülő szabadságot.

Az államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője az igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítsa a zavartalan ügymenetet és feladatellátást, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást.

A kormány a Kttv. 232. § (3) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete, valamint a Kttv. 2. §-ában felsorolt szervek vezetője számára ajánlja igazgatási szünet elrendelése esetén az e rendeletben foglaltak figyelembevételét.

Ez a szabályozás biztosítja, hogy a kormánytisztviselők szabadságának egy része az év során ki legyen adva, és ne halmozódjon fel az összes szabadság az év végére. A háromötöd szabály azt jelenti, hogy a kormánytisztviselők alapszabadságának legfeljebb 60%-át lehet ilyen módon kiadni.

Szabadság átvitele következő évre

A kormánytisztviselő minden naptári évben rendes szabadságra jogosult, amely alap és pótszabadságból áll. Az alapszabadság az esedékesség évét követő március 31-ig, a pótszabadság június 30-ig vehető igénybe, azaz a szabadság átvitele következő évre így lehetséges.

Felmentési idő közigazgatásban

A 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 68. paragrafusa határozza meg a felmentési időt, mely két hónap, ami a felmentés okiratában meghatározott napon kezdődik. Ennek a jogintézménynek az a célja, hogy a felmentett közszolgálati tisztviselőnek lehetősége legyen új jogviszony létesítésére, új munkahely keresésére a megszüntetett jogviszonya helyett. Ennek érdekében a törvény előírja, hogy a közszolgálati tisztviselőt a felmentés időtartamának legalább felére fel kell menteni a munkavégzési kötelezettség alól. A szabály megfelelő értelmezése szerint a tisztviselő a felmentési idő teljes idejére is jogosult a munkavégzési kötelezettség alól való felmentésre. Természetesen ebben az időszakban is jogosult az illetményére, azonban ebben az időszakban a gazdasági összeférhetetlenségi szabályok nem alkalmazhatók rá.

Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) egy jelentős és aktív szereplője a magyar oktatási életnek. A szakszervezet célja, hogy képviselje az oktatásban dolgozók érdekeit, jogait és törekedjen a pedagógusok munkakörülményeinek és életszínvonalának javítására. A PDSZ az oktatási ágazatban dolgozók méltó megbecsüléséért és az oktatásügy javításáért küzd.

A PDSZ szolgáltatásai közé tartozik a jogi tanácsadás, jogi képviselet, ágazati képviselet, naprakész tájékoztatás, személyre szabott figyelem, kedvezmények, segélyezés, sztrájkalap, képzések és mentorálás. Ezek a szolgáltatások segítik a tagokat abban, hogy megfelelően tudjanak reagálni a munkahelyi kihívásokra és változásokra.

A PDSZ emellett szolidaritást vállal más szakszervezetekkel és társadalmi mozgalmakkal, és részt vesz a közoktatási reformokkal kapcsolatos tárgyalásokban. A szakszervezet aktív résztvevője a közéleti vitáknak, és több alkalommal szervezett sztrájkokat és demonstrációkat az oktatási dolgozók helyzetének javítása érdekében.

A PDSZ tagjai között pedagógusok, oktatási szakemberek és más oktatási területen dolgozó szakmák képviselői találhatók. A szakszervezet célja, hogy egy erős és egységes közösséget hozzon létre, amely hatékonyan tudja képviselni tagjainak érdekeit.

A PDSZ tevékenysége és szolgáltatásai fontosak a pedagógusok számára, mivel támogatást és védelmet nyújtanak a munkahelyi jogok és érdekek érvényesítésében. A szakszervezet hozzájárul az oktatási ágazat fejlődéséhez és a pedagógusok társadalmi elismeréséhez.