Perelhetünk is a ki nem adott szabadnapok miatt

Tavaly decemberben alkotmányellenesnek minősítette az éves szabadság kiadhatóságának feltételrendszerét az Alkotmánybíróság. A jelenlegi jogszabály szerint - amely a döntés alapján március 31-én hatályát veszti - a szabadnapokat az adott évben kell kiadni.

A szabadságok háromnegyedével azonban a munkáltató rendelkezik. Csupán a fennmaradó egynegyedét van joga a munkavállalónak a saját maga számára megfelelő időpontban kivenni.

Mi a "fontos gazdasági ok"?

A munkaadó így eddig - kivételesen fontos gazdasági érdek indokával - a tárgyévet követő év június 30-ig, sőt kollektív szerződés alapján akár december 31-ig is elodázhatta a szabadnapok kiadását. Így legrosszabb esetben előfordulhatott az is, hogy valaki akár másfél évig nem mehetett el hosszabb időre pihenni.

A probléma forrása az volt, hogy a "kivételesen fontos gazdasági érdek" tartalmát a törvény nem határozta meg pontosan, így a gyakorlatban ezt igen széles körűen értelmezték - mondta el lapunk kérdésére Dr. Szűcs László, a Réti, Antall és Mádl Ügyvédi Iroda munkatársa. Az Alkotmánybíróság az előbbire való hivatkozással semmisítette meg a Munka Törvénykönyvének fenti rendelkezését. A taláros testület szerint pontosítani kell: mit jelent a "fontos gazdasági érdek", emellett meg kell határozni az átvihető szabadság mennyiségét, valamint kiadásának határidejét.

Ami tervezhető, az nem jogos indok

A törvénykönyvet érintő indítványt egyébként még 1998-ban nyújtották be a szakszervezetek. A munkavállalók érdekképviseletét ellátó szervek ugyanis azzal érveltek, hogy a pihenés alkotmányos jog. Ennek része a fizetett szabadság, ami minden évben megilleti a dolgozókat, s e jogot nem korlátozhatja a munkáltató gazdasági érdeke sem. Rendszeresen előfordul ugyanis, hogy a túlterhelt munkavállalók évekig nem mehetnek szabadságra.

A jogszabály változtatásával kapcsolatban a felek egész héten egyeztetnek az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) Jogi Szakbizottságának ülésein, végső döntés pénteken várható.

Szűcs László munkajogász szerint a munkaadó szempontjából kivételesen fontos gazdasági érdek lehet például egy nagyobb - előre nem tervezett - megrendelés, aminek következtében a teljes munkavállalói létszámra szükség van. Előfordulhatnak továbbá olyan veszélyhelyzetek (baleset, elemi csapás), amelyek elhárítása folyamatos munkavégzést igényel, és emiatt elkerülhetetlenné válik a kiadási határidő meghosszabbítása.

A lényeg, hogy maga az esemény váratlan, így a munkáltató nem tud megfelelő módon felkészülni. Dr. Szűcs szerint a kivételes jelleg egyben azt is jelenti, hogy az nem fordulhat elő rendszeresen, azaz például minden évben. Kevesen tudják azt is, hogy a ki nem adott szabadság miatt a munkavállaló a következő évtől akár be is perelheti a foglalkoztatót.

Néha a dolgozó kéri a csúsztatást

"A gyakorlatban sokszor maga a munkavállaló kezdeményezi, hogy átvihesse szabadnapjait a következő évre" - mondta el az mfor.hu-nak Geiger Tiborné, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) vezető szakértője. Emögött általában magánjellegű indok (például építkezés) állhat. Ezzel a lehetőséggel leginkább a kereskedelemben és a közlekedésben dolgozók élnek.

A munkáltatók általában akkor kérik arra a munkavállalókat, hogy egy bizonyos időszakban ne menjenek el szabadságra, ha a szezonális működés ezt indokolja. Ilyen a főszezon az idegenforgalomban és a vendéglátásban, valamint a karácsony előtti időszak a kereskedelemben. Ez azonban nem indok arra, hogy mindig a következő évre vigyék át a szabadnapokat, mivel ezek előre betervezhető események- hangsúlyozza az MGYOSZ szakértője.

Váratlan és fontos gazdasági érdeknek számít viszont egy nagy mennyiségű nem várt megrendelés, de ez is jellemzően a kisebb cégek problémája szokott lenni munkaerő szempontjából, emelt ki egy példát Geiger Tiborné.

A szakember szerint a szabadság kiadásának kérdésében a hazai szabályozás szigorúbb, mint az európai. Az EU-irányelv szerint minimum négy hét szabadsággal a munkavállaló maga rendelkezhet, az ILO ajánlása alapján pedig még az esedékesség évében ki kell adni a szabadnapokat.

Mennyi szabadnap legyen átvihető?

A munkaügyi tárca illetékesei a pénteki döntés előtt nem kívántak nyilatkozni a kérdésben. Úgy tudjuk, hogy a minisztérium javaslata szerint az alapszabadság (azaz 20 nap) háromnegyedét kötelező lenne kiadni a tárgyévben, és csupán a maradék lenne átvihető - megfelelő indokkal - a következő évre.

A szakszervezetek korábban azt szerették volna elérni, hogy csökkentsék a tárgyéven túli hat hónapos időt, de ezt a kormány és a munkaadók is elvetették. A munkavállalók képviselői számára most egy olyan megoldás lenne szimpatikus, mely szerint a szabadság kétharmadát ki kellene adni az adott évben, s csupán a fennmaradó részt lehetne csúsztatni.

A munkaadói oldal általunk megkérdezett képviselői úgy nyilatkoztak: minden ésszerű javaslatra nyitottak, hisz számukra a legfontosabb, hogy időben megegyezés szülessen. Mivel április elsejétől már nem érvényesek az eddigi rendelkezések, ezért jelenleg teljes bizonytalanság övezi a szabadságolás rendjét, s a munkáltatók nem tudnak előre tervezni.

Pénz vagy pihenés

Felmerült egy olyan munkaadói javaslat is, hogy amennyiben a dolgozó átvisz szabadnapokat a következő évre, azt - saját kérésére - készpénzzel meg lehessen váltani, vagy - szintén az ő kérésére - a második fél évben is ki lehessen adni. Az előbbi felvetéssel az MGYOSZ szakértője nem ért egyet. "A szabadság pihenésre való, és ehhez mindenkinek joga van. Csupán a cégtől való távozás esetén indokolt a pénzbeli kifizetés" - magyarázta Geiger Tiborné.

A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) viszont támogatja a halmozható szabadságot és a készpénzben történő megválthatóságát. Szerintük ugyanis így rugalmasabb és kezelhetőbb lesz a szabadságolás rendszere. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára úgy véli: hazánkban nincs kultúrája a szabadságtervezésnek, így sokszor mind a munkaadó, mind a munkavállaló csak decemberben szembesül azzal, mennyi a ki nem vett szabadság.

Mivel március végétől - az Alkotmánybíróság határozata nyomán - már nem lesz érvényben a munkáltatók számára eddig indokot jelentő kivételes eset, a 2007-re járó valamennyi szabadságot még az idén kell kiadni, állítják a PriceWaterhouseCoopers (PwC) szakértői.

Körte Ildikó