Ponthatárok: melyek idén a legnépszerűbb szakok?

Összesen 110 ezer 617-en jelentkeztek a szeptemberben induló képzésekre a februári határidőig. Közülük 79 ezer 681-en kezdhetik meg tanulmányaikat az általuk megjelölt szakok valamelyikén. Alap- és egységes, osztatlan képzésre 83 ezer 575-en jelentkeztek, és 59 ezer 569-en kerültek be, míg mesterképzésben a 22 ezer 321 jelentkező közül 14 ezer 704-en nyertek felvételt.

Idén is a gazdálkodási szakokon voltak a legmagasabbak a ponthatárok; a Budapesti Corvinus Egyetem több képzésén is a tavalyinál akár tíz-húsz ponttal többet kellett gyűjteni a bejutáshoz. Az első helyen végzett a nemzetközi gazdálkodás szak, ahol tavaly a magyar nyelvű meghirdetésen 463, az angol nyelvűn pedig 449 volt a támogatott meghirdetés ponthatára.

Az első helyes jelentkezések alapján a legnépszerűbb képzésekre felvetteket tekintve a top 10-ben a gépészmérnöki, a mérnökinformatikus, az általános orvos, az ápolás és betegellátás, a nemzetközi gazdálkodás pszichológia, a villamosmérnöki, a gazdaságinformatikus, az óvodapedagógus, valamint a műszaki menedzser képzés szerepel.

A ponthatárokat kedden este nyolc órakor tették közzé, azok a hivatalos kihirdetés után leghamarabb a www.felvi.hu-n váltak elérhetőkké, illetve böngészhetők a Facebookon is. Azok a felvételizők, akik a jelentkezéskor megadták mobilszámukat, az általuk megjelölt szakok ponthatárairól SMS-ben kaptak értesítést.

Az idei évben változás, hogy az elérhető felvételi pontszám 480-ról 500-ra módosult, az emelt szintű érettségiért 40 helyett 50 többletpontot lehetett kapni. A bekerüléshez legalább 240 pontot kellett elérniük a felvételizőknek. Ha a jelentkező összpontszáma minden jelentkezési helyén alacsonyabb, mint a megjelölt képzések ponthatárai, ebben az eljárásban nem vehető fel egyetlen szakra sem. Leghamarabb az augusztusi pótfelvételi során próbálkozhat újra. A besorolási döntésről - azaz, hogy melyik intézmény melyik képzésére kerültek be és hová nem - az Oktatási Hivatal július 24. után minden jelentkezőt levélben tájékoztat. Azokat pedig, akik sikerrel felvételiztek, az egyetem vagy főiskola is - szintén írásban - értesíti. Ezek a levelek tartalmazzák a beiratkozással kapcsolatos információkat, valamint a döntéssel szembeni jogorvoslat lehetőségét és határidejét is.

Idén mintegy 110 ezer diák jelentkezett főiskolára, egyetemre. A felvételizők körülbelül 80 százaléka jelölt meg állami ösztöndíjas képzési formát, valamint 82 ezer 661-en jelentkeztek nappali képzésre. Levelező képzést a felvételizők 23 százaléka választott, esti munkarendet és távoktatást pedig alig egy-egy százalékuk jelölt meg első helyen. Az idén a műszaki terület volt a legnépszerűbb az alap- és egységes, osztatlan képzésekre jelentkezők körében: 13 ezer 950-en jelöltek meg első helyen valamilyen műszaki szakot. A második helyen a gazdaságtudományok képzési terület áll 11 ezer 421 jelentkezővel, míg a harmadikon a 9187 felvételizőt vonzó bölcsészettudományok.



Mihez kezdhet az, akit nem vettek fel főiskolára?

A Magyar Oktatási Tájékoztató (www.mot.hu) összeállításából a diákok és szüleik megtudhatják, milyen tandíjmentes képzések közül lehet még választani, és melyiknek milyen előnyei vannak - írja a portálunkhoz eljuttatott sajtóközlemény.

Az egyik lehetőség a felsőfokú szakképzés (FSZ). Ezek két éves, nappali tagozatos képzések, az Országos Szakmai Jegyzékben 55-tel kezdődik a számuk. Kétféle módon is el lehet végezni ezeket, mert felsőoktatási intézmények és szakközépiskolák egyaránt indíthatnak ilyeneket. Különbség a jelentkezés módjában van, ugyanis amíg a főiskolák, egyetemek által indított FSZ képzésekre a felsőoktatási felvételi jelentkezés keretében kell jelentkezni, és felvételi pontok alapján döntik el, hogy ki kerülhet be ezekre, addig a középiskolák felsőfokú szakképzéseire augusztus végéig lehet jelentkezni, és a felvételhez elegendő, ha a jelentkező sikeres érettségi vizsgát tett, a tanulmányi eredményt csak túljelentkezés esetén veszik figyelembe. Néhány FSZ képzés esetében nyelvvizsga-bizonyítvány vagy megfelelő nyelvtudás a feltétel, mert anélkül a diák nem tud részt venni a képzésben.

Könnyebb elhelyezkedés a sok gyakorlatnak köszönhetően

- A felsőfokú szakképzések többsége olyan végzettséget ad, amellyel a munkaerőpiacon könnyen el lehet helyezkedni – mondja Borbás Anikó, a BKF Szakközépiskola igazgatója. "Magas, 50-60 százalékos a gyakorlati órák aránya ebben a képzési formában, és 360 órás, összefüggő szakmai gyakorlat is a képzéshez tartozik. Így a tanulók vállalkozásoknál, vállalatoknál, valós munkatapasztalatokat szerezhetnek. Intézményükben az idegenforgalmi szakmenedzser, a vendéglátó szakmenedzser, valamint a nemzetközi szállítmányozási és logisztikai ügyintéző képzés a legnépszerűbb."

Családi pótlék és más ellátás is jár

A felsőfokú szakképzés előnye az is, hogy az ebben résztvevő fiatal tanulói jogviszonyban marad, tehát jogosult lesz társadalombiztosítási ellátásra, árvaellátásra, diákigazolványra, és 20 éves koráig családi pótlékra, sőt Diákhitelt is igénybe vehet (ezeknek az előnyöknek a jelentős része azonban csak a szakközépiskolákban, tanulói jogviszony mellett jár).

Szakközépiskolában 18-23 éves korig lehet elvégezni FSZ képzést. További előnye ennek a képzési formának, hogy a felsőoktatási felvételi során 24 plusz pontot jelent, ha valaki szakirányos alapszakon tanul tovább, tehát ha például idegenforgalmi szakmenedzser képzés elvégzése után úgy dönt, hogy turizmus-vendéglátás alapszakra jelentkezik. A két év alatt tanult tantárgyakat is beszámítják a főiskolai, egyetemi tanulmányok során. Az FSZ képzések ingyenesek az OKJ végzettséggel még nem rendelkező fiatalok számára. A középiskolák plusz szolgáltatásokért, például nyelvórákért,kérhetnek térítési díjat, de ez általában nem haladja meg a havi 5-6000 forintot.

Fontos tudni, hogy a felsőoktatást és a szakképzést érintő változások ezt a képzési formát is érintik. A pontos feltételeket tartalmazó kormányrendelet csak néhány hét múlva jelenik meg, azt már lehet tudni, hogy szakközépiskolában utoljára a 2012/2013-as tanévben kezdhető el felsőfokú szakképzés, jövőre már csak felsőoktatási intézmények indíthatják, és csak felvételi eljárás keretében lehet már jelentkezni ilyen típusú képzésekre.

OKJ szakmai képzések érettségi utáni szakközépiskolában

A másik lehetőség, hogy emelt szintű szakképesítés szerezhető érettségi után iskolarendszerű, tandíjmentes képzés keretében. Ezek is négy, illetve két féléves, nappali tagozatos képzések, a választható szakmák jelzése az Országos Képzési Jegyzékben 54-es (emelt szintű) vagy 52-es (középfokú) számmal kezdődik. Szakközépiskolák indíthatnak ilyen képzéseket, ezekre is csak az érettségi bizonyítvány megszerzése a felvétel feltétele, annak eredményét csak túljelentkezés esetén veszik figyelembe. Természetesen, ha a szakma megkívánja, akkor ezeknél a képzéseknél is feltétel lehet egyéni alkalmasság vagy nyelvvizsga-bizonyítvány.