Rabszolgaként dolgoztattak több mint 200 embert kínai téglagyárakban
Több mint kétszáz "rabszolgamunkára" kényszerített embert szabadítottak ki a hatóságok az elmúlt napokban Honan (Henan) tartománybeli téglaégető üzemekből - közölte a helyi rendőrség.
Harmincötezer rendőr 7500 téglaüzemet ellenőrzött június 9. és 12. között. A közép-kínai tartomány fővárosától, Csengcsoutól nem messze, Hszinhsziang (Xinxiang) közelében egyetlen nap alatt húsz téglagyárból 23 embert, köztük 16 gyermeket szabadítottak ki.
A "rabszolgamunkára" fogott munkásokat különböző módon vették rá, hogy a téglaégető üzemekbe menjenek, sokakat emberkereskedők vittek oda. A munkásokat érkezésüktől fogva verték, éheztették és fizetés nélkül munkára kényszerítették.
A Honan tartományi tévétársaság riportja szerint legkevesebb ezer, 8 és 16 év közötti gyermeket dolgoztatnak ingyen egy másik tartomány, Sanhszi (Shanxi) téglagyáraiban. Egy, kínai internetes fórumokon keringő nyílt levél szerint 400 Honanban élő apa véli úgy, hogy fiaikat elrabolták és Sanhsziban kényszermunkára fogják őket. Az elrabolt gyerekekért az emberkereskedőknek fejenként 500 jüant (mintegy 12 ezer forintot) fizetnek az üzemek tulajdonosai.
A vállalkozók bőségesen találnak munkaerőt a százmilliónál is több munkanélküli köréből, akik a hivatalos statisztikákban nem munkanélküliekként, hanem úgynevezett vándornépességként tartanak nyilván. Olyan emberekről van szó, akik a mezőgazdaságból már nem tudnak megélni, ezért a városokban próbálnak szerencsét, de legfeljebb csak alkalmi - gyakran veszélyes, egészségre káros - munkákat találnak alacsony fizetésért. A gyökértelenné vált emberek, akik gyakran családjukkal sincsenek kapcsolatban, észrevétlenül eltűnhetnek, úgy, hogy senki sem keresi őket.
A "rabszolgamunkára" fogott munkásokat különböző módon vették rá, hogy a téglaégető üzemekbe menjenek, sokakat emberkereskedők vittek oda. A munkásokat érkezésüktől fogva verték, éheztették és fizetés nélkül munkára kényszerítették.
A Honan tartományi tévétársaság riportja szerint legkevesebb ezer, 8 és 16 év közötti gyermeket dolgoztatnak ingyen egy másik tartomány, Sanhszi (Shanxi) téglagyáraiban. Egy, kínai internetes fórumokon keringő nyílt levél szerint 400 Honanban élő apa véli úgy, hogy fiaikat elrabolták és Sanhsziban kényszermunkára fogják őket. Az elrabolt gyerekekért az emberkereskedőknek fejenként 500 jüant (mintegy 12 ezer forintot) fizetnek az üzemek tulajdonosai.
A vállalkozók bőségesen találnak munkaerőt a százmilliónál is több munkanélküli köréből, akik a hivatalos statisztikákban nem munkanélküliekként, hanem úgynevezett vándornépességként tartanak nyilván. Olyan emberekről van szó, akik a mezőgazdaságból már nem tudnak megélni, ezért a városokban próbálnak szerencsét, de legfeljebb csak alkalmi - gyakran veszélyes, egészségre káros - munkákat találnak alacsony fizetésért. A gyökértelenné vált emberek, akik gyakran családjukkal sincsenek kapcsolatban, észrevétlenül eltűnhetnek, úgy, hogy senki sem keresi őket.
A karrierépítés szakma. Megjelenése előtt elolvastuk, mit ír egy fejvadász az álláskeresőknek a „Karrierszerviz - Kulcs a karrierhez” című könyv második, frissített kiadásában.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Ha üzletasszonyok akartok lenni, főnökként kell viselkedni